Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybírósághoz fordul a közeljövőben a Visa Europe a bankkártyás fizetéseknél felszámítható díjak árszabályozását tartalmazó törvény ügyében - jelentette be a Napi kérdésére válaszolva Mark Antipof, a kártyacég regionális területi vezetője. A szakember szerint a szabályozás számos helyen pontatlan, ráadásul piaci kereskedelmi kapcsolatot befolyásol a költséglimittel. A szakember szerint a szabályozás évtizedekkel vetheti vissza a kártyaelfogadást Magyarországon: csak a legnagyobb forgalmú helyeken maradhat meg a kártyaelfogadás, a kis kereskedelmi egységekben a 2 százalékos, kereskedőtől kért díjmaximum miatt aligha fogja megérni a pos-készülékeket kihelyezni a bankoknak. (Ráadásul nincs pontosítva, hogy a 2 százalékban benne van-e például a pos-üzemeltetés költsége, amit Európában példátlan módon nálunk az elfogadó bankok fizetnek.) Mark Antipov szerint a rossz szabályozás révén Magyarország továbbra is az egyik "felelőse" lesz annak, hogy a kimutatások szerint az EU összesített GDP-jének 1,5 százalékára rúg a készpénzkezelés költsége.
Ráadásul minden hír és értékelés ellenére Magyarországon erőteljesen növekszik a bankkártyás vásárlások aránya a kereskedelmi egységekben - vagyis az adatok alapján alaptalan az a politikusi indoklás, amely szerint a magas banki díjak miatt nem tud fejlődni a bankkártya-elfogadás hazánkban.
A Visa Europe adatai szerint tavaly a magyar kártyatulajdonosok a 2008-as 54 millió helyett már 60,7 millió alkalommal fizettek plasztikjukkal áruért és szolgáltatásért - Európában az átlagos kártyaszámra eső pos-tranzakciók számában a hazai 11,9 százalékkal szemben csak 2,6 százalékos volt a növekedés - mutatott rá Kurt Trojner, a kártyacég hazánkért és Ausztriáért felelős területi vezetője. Magyarországon az egy kártyára jutó pos-tranzakciók száma 12,4 százalékkal nőtt. A növekvő fizetési hajlandóságot mutatja, hogy a több tranzakció ellenére az egy kártyára jutó átlagos költési érték 31,8 euróról 29,4 euróra csökkent, vagyis a banki ügyfelek egyre szívesebben használják a mind kisebb összegű költések fedezésére is a plasztikokat. A gazdasági válságot a Visa abban érezte meg, hogy a hitel- és üzleti kártyákkal bonyolított forgalom európai szinten 1,4, illetve 3,4 százalékkal csökkent. Magyarországon ugyanakkor a hitelkártyás költés 1,1 százalékkal emelkedni tudott, ám ez eltörpül a hagyományos plasztikok, a betéti kártyákkal lebonyolított költés 11,8 százalékos bővülésével szemben. (Európában a betéti plasztikok forgalmának növekedése 6,3 százalék volt.) A kiemelkedő magyar adat szintén visszavezethető arra, hogy a magyar kártyabirtokosok egyre több helyen és egyre szívesebben használják a kártyáikat, a betéti kártyák korábbi fő funkciója - a fizetésnapon az automaták "lerablása" - egyre inkább háttérbe szorul.
