Felméréseinkből kiderül, hogy az adócsalás és a készpénzhasználat együtt jár ugyan, ám a készpénzhasználat az utóbbi években mérséklődött - mondta Tóth István János, az MTA KTI tudományos főmunkatársa az MNB konferenciáján. Ezzel együtt az áfacsalás viszont továbbra is kiindulópontja a csalással megvalósuló készpénzhasználatnak. A korrupció pedig csak az egyszerű esetekben jár készpénzhasználattal, a fejlettebb megoldásoknál - egyre gyakrabban ide tartoznak az illegális pártfinanszírozási megoldások - inkább keresztszámlázással élnek a szereplők.
A kutató szerint Magyarországon a zsebbe fizetés az alacsony jövedelműeknél egyre inkább elterjedt megoldás. A becslések szerint 16-17 százalékra tehető a be nem jelentett foglalkoztatás aránya, ez a mérték Budapesten és Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb.
A felmérések szerint az adócsalásnál kimutathatók különbségek: Budapesten gyakoribb, mint vidéken. A leginkább fertőzött ágazatok közé a lakossági szolgáltatási szegmens, a mezőgazdaság és az építőipar számít. Van a nemek között is különbség: a férfiak között gyakoribb, mint a nők körében. A vállalkozásokon belül pedig a kkv-knál a leggyakoribb a csúszópénz használata - mondta Tóth.
A rejtett gazdaság csökkentésére irányuló kormányzati politikának nemcsak az egyénre, az egyéni döntések paramétereinek (lebukás valószínűsége, büntetés nagysága, a rejtett gazdaságból megszerezhető jövedelem nagysága) megváltoztatására kell koncentrálnia, hanem arra is, hogy az adócsalás, a korrupció elutasításának ethoszát erősítse a különféle mikrotársadalmakban - javasolta Tóth István János egy a közelmúltban publikált tanulmányában.
