Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A családi házak hőszigetelésével takarítható meg a legtöbb fűtési energia, de szóba kerülhet a szén-dioxidot nyelő erdők telepítése és a biogáztermelés is - derül ki az Épületenergetikai Munkacsoport jelentéséből, amelyet az MTI-Eco idézett. Az utóbbi módszerrel főként a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek hasznosíthatók. A testület nemrégiben tárgyalta a jelentést, amely összefoglalta a magyarországi lakásállomány energetikai jellemzőit, a javításra eddig hozott intézkedéseket, valamint javaslatot tett a folytatásra. A munkacsoport létrehozását még egy 2009. májusi országgyűlési határozat írta elő. A fűtés teszi ki egy átlagos magyar lakás energiafogyasztásának a háromnegyedét. A meleg víz előállítására megy el az energia 11, főzésre 7 százaléka - azaz sokat lehetne a fűtési energiából megtakarítani, ennek legfontosabb eszköze a hőszigetelés.
A több mint 4 milliós magyarországi lakásállomány több mint kétharmada családi ház, márpedig ezek lehűlő felülete a legnagyobb. Az 1975 előtt épült családi házak tekinthetők energetikailag a legrosszabbnak, míg jónak csak a 2007 után épültek mondhatók. Az iparosított technológiával épített lakások száma 800 ezer körüli - ide tartoznak a házgyári paneles mellett a vázszerkezetes, az alagútzsalus és a más "iparosított" technológiával épültek is. E lakások az építéskori kivitelezési hibák és az elöregedés miatt háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény. A harmadik halmazt a hagyományos technológiájú (tégla-) épületek jelentik, ezekben a gépészeti berendezések és a kémények használódtak el leginkább, valamint ablakokat kellene cserélni. E házak egy része a kisebb városok központjaiban található, így városképi szempontból a külső hőszigetelés nem mindig lehetséges, viszont szigetelhetők a padlások, a pincefödémek és ki lehet cserélni az ablakokat, valamint az elöregedett épületgépészeti berendezéseket is - állapítja meg a jelentés.
