A 2010. január elsejétől életbe lépett, kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó új törvény egyik legnagyobb változása az, hogy a biztosítási évforduló - ahogy más biztosítások esetében már megszokott - elválik a naptári évfordulótól. Bár a csökkenő autóeladások miatt tudható volt, hogy az ügyfelek döntő részének az elkövetkező években még mindig január elsejével kell eldöntenie, kivel szerződik, ám a biztosítók semmit sem bíztak a véletlenre az "utolsó" kampányban. Példátlan, hogy a meghirdetett alapdíjakból akár 70 százalékos kedvezményt is kaphattak az autósok. A korábban piacra vezetett kedvezménydömpingből jó pár, korábban is egyértelműen "marketingszerűnek" minősített kedvezmény megmaradt, ám új volt, hogy akár 30-40 százalék kampánykedvezmény is elérhető lett. Míg korábban a biztosítók legalább megpróbálkoztak azzal, hogy egy-egy kedvezményüket valamilyen költségtényezőre vagy kártörténeti tapasztalatra alapozva "indokolttá" tegyék, addig erre most kísérletet sem tettek. Ráadásul a felügyelet sem emelt szót a gyakorlat ellen.
Pedig látható, hogy a 30 ezer forint alá csökkenő éves díj mellett az üzletág nem vagy csak nehezen tudja kitermelni a költségeit - egy lökhárítókár rendezéséhez átlagosan 9-10 éves díjra lesz szüksége a biztosítónak, azaz jó eséllyel a kötelező költségeit más üzletágakon fogják majd megkeresni. Ez persze lehet üzleti gyakorlat - ám az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműsítik, hogy a kgfb-üzletág az, ahol a legnehezebben tudnak élni a keresztértékesítés lehetőségével. Az ügyfeleknek ugyanakkor örömteli, hogy az "adók módjára" fizetett kgfb-díj csökken - aligha véletlen, hogy az előzetes hírek szerint csúcsot döntött a váltásra magukat rászánók száma. A PSZÁF pedig ma már árgus szemmel figyel arra, hogy csak biztos alapokon álló társaságok működjenek az üzletágban. Ez azonban sovány vigasz a volt MÁV ÁBE-ügyfeleknek, akiket most valamelyik károsult autós vagy biztosítója perel, hogy a csődbe ment egyesület helyett fizesse meg az okozott kár ellenértékét.
