Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelenlegi formájában nem kellően átgondolt és veszélyeket jelenthet a pénzforgalomra a bankkártyás fizetésekre vonatkozó, a parlament által a múlt héten elfogadott szabályozás. A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint a törvény egyes passzusai felülvizsgálatra szorulnak - nyilatkozta a Napinak Kóczán Gergely, a jegybank pénzforgalmi tanácsadója. A legfőbb gondot a szakember szerint az jelenti, hogy az elfogadott jogszabályból hiányoznak az értelmező rendelkezések, és arra is van példa - az idézett törvényi paragrafus a; és d; pontja esetében -, amikor a jogszabály egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz.
Az MNB-t a törvény elfogadása előtt a Pénzügyminisztérium és néhány képviselő is megkereste, ám a jegybank már ekkor jelezte, hogy olyan léptékű szabályozásról van szó, amibe csak alapos felkészüléssel lehet(ne) belevágni, a szükséges hatásvizsgálatokra néhány nap aligha elegendő. Hasonló álláspontra jutottak a részben az MNB kezdeményezésére összehívott tanácskozáson a jegybank, a PM, a GVH és a Magyar Bankszövetség képviselői is - ennek az egyeztetésnek eredményeképpen nem támogatta a kormány a módosításokat. Kóczán Gergely elmondta: a Magyar Nemzeti Bank 2010 első félévében készít egy átfogó tanulmányt a fizetési módok társadalmi költségeiről, amiben a bankkártyás forgalom mellett a készpénzhasználat költségeit ugyanúgy fel kívánják mérni, mint például a bankkártyák, sárga postai csekkek vagy éppen az átutalások költségeit. Ez az átfogó tanulmány alapja lehet egy szabályozásnak, bár - ismerte el a szakértő - az Európai Unióban nincs egyetlen ország sem, ahol árszabályozás működne a kártyás fizetéseket illetően.
Azt senki sem vonja kétségbe, hogy a díjmértékek a korábbi években magasak voltak, ám a szakértők szerint a kártyák elterjedésével és az elfogadói piacra belépők növekedésével a díjakat egyre inkább a verseny alakította. Lapunk véleménye szerint igaz ez még akkor is, ha a magyar piacon van olyan szereplő - az OTP Bank -, amely mind a kibocsátói, mind az elfogadó oldalon a piac fele felett diszponál - ez pedig sajátos helyzetet teremt.
A szakértők szerint reális a veszélye annak, hogy ha márciusban a jelenlegi (sok esetben bizonytalan) szabályok életbe lépnek, a bankok azzal válaszolnak majd, hogy a kártyakibocsátónak járó jutalék (interchange-díjak) csökkentését a bankkártyadíjak emelésével kompenzálják majd. Ez történt Ausztráliában is azt követően, hogy eltörölték az interchange-díjat. Az itteni ugyanakkor az ausztrálnál összehasonlíthatatlanul törékenyebb piac: itthon jóval kevesebben és kevesebbszer használnak bankkártyát. Ha a kibocsátó bankok nettó költségei nőnek, nagy az esélye, hogy leállnak vagy jelentősen lelassulnak azok a fejlesztések, amelyek a biztonságos kártyás fizetés megteremtését célozzák - a SEPA-előírások szerint 2011 januárjától már csak chipkártyákat bocsáthatnának ki a bankok, ezek költsége ugyanakkor jóval magasabb, mint a könnyen hamisítható mágnescsíkos plasztikoké.
