Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Van mit tanulnunk a nyugati példákból: míg a nálunk magasabb fejlettségű országok épp azon vannak, hogy az esetenként túl szigorú csődszabályozást enyhítsék, liberalizálják, addig a hazai helyzet szigorítást igényelne - vélekedett Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke (képünkön) a Napi Gazdaság "Vállalati kintlévőségek a válság idején" című konferenciáján.
A szakember szerint Magyarországon lassan bohózattá kezd válni a felszámolások rendje, az érvényben lévő liberális szabályozás csődöt mondott. Ma egy cég tulajdonosa gond nélkül hivatkozhat arra, hogy a korábbi ügyvezető megbízásának megszűnte után lényegében kellő ismeretek nélkül kell megtennie nyilatkozatát a felszámoló felé - holott tudható, hogy a korábbi ügyvezető maga a tulajdonos volt.
Somogyi szerint az új csődtörvény ugyan előrelépést jelent a csődeljárások tekintetében, ám Magyarország továbbra is élen jár a cégalapítások és cégeltüntetések terén. Amíg nem érvényesül kellő szigor a számviteli szabályok, iratőrzési előírások és a vezetői felelősség terén, addig csak félmegoldásokról beszélhetünk.
A FOE elnöke úgy véli: teljesen felesleges lehetővé tenni, hogy akár pár ezer forinttal céget lehessen alapítani. A konferencián elhangzott adatok szerint igaz ugyan, hogy egy éven belül minden harmincötödik cég megszűnik, de ugyanilyen meglepő tény, hogy minden hetedik jelenleg működő vállalkozás egyévesnél fiatalabb. Magyarországon jelenleg 540 ezer társas vállalkozás működik - ezekhez jön még félmillió egyéni vállalkozó -, ami rendkívül szétaprózott vállalati struktúrát hoz magával. Bizonyos iparágakban valóságos sportot űznek a cégalapításból: csak Budapesten több építőipari cég van bejegyezve, mint amennyi egész Ausztriában, a Magyarországon bejegyzett összes építőipari vállalkozás száma pedig négyszerese a sógoroknál működő hasonló profilú cégeknek. Ezen vállalkozások java része eleve azzal a céllal jött létre, hogy tartozásokat felhalmozva megszűnjön - utaltak rá a konferencia résztvevői. Meg is tehetik - a magyar jog lényegében szemet huny afelett, ha egy csődbe ment vállalkozás ugyanazzal a tulajdonosi körrel, ugyanazon a címen a korábbi csődbemenetele után néhány héttel megalakul. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint a lánctartozás és a késve fizetés már-már hungarikumnak számít. Ma már azzal a tudattal érkeznek hazánkba vállalkozások, hogy nálunk nem kell határidőben kifizetni a számlákat - figyelmeztetett a szakember. Ezen a helyzeten a válság egyáltalán nem segített - az MKB Bank kimutatásai szerint az átlagos fizetési idő 30-40 nappal is megnyúlt: köszönhetően a bizonyos szektorokra - és az állami kifizetésekre - jellemző 180-240 napos futamidőknek, ma már 132 napra tehető.
