BUX 142414.18 1,12 %
OTP 46190 1,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Milliárdos károkat okoz az illegális fakitermelés

2009. október 26. hétfő, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem megbízhatóak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Erdészeti Igazgatósága által közölt fakitermelési adatok, azok ugyanis a valóságnál akár 50 százalékkal kevesebb fa kivágását mutatják ki - írja elemzésében a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK). Az adattári nyilvántartásba évente 6,5-7 millió köbméter fa kivágását vezetik át, de a REKK kutatásai további évi 3-3,5 millió köbméternyi illegális fakitermelést becsülnek, tehát a kivágott mennyiség harmada fekete forrásból származik. Az így 10 millió köbméteresre becsült teljes éves fakitermelés ugyan nem éri el a magyar erdőállomány évi 13 millió köbméteresre becsült folyó növekedését, ám meghaladja a kitermelési célú telepítések 9 millió köbméteres éves gyarapodását, s ez már az erdők megújuló képességét veszélyezteti.
A hivatalos nyilvántartásokat ily módon elkerülő nyersanyag értéke becslések szerint eléri az 50-75 milliárd forintot, aminek már az áfavonzata is jelentős. Az illegális kitermelésből származó faanyag legnagyobb része - mintegy 80 százaléka - tűzifaként hasznosul. A KSH Háztartásstatisztika alapján elvégzett óvatos becslés szerint a lakosság tűzifafogyasztása sokkal magasabb, közel négyszerese annak, mint amit az Energia Központ (EK) által publikált hivatalos országos energiamérleg tartalmaz. Például 2007-re az EK 0,9 millió tonna lakossági tűzifa-felhasználást közöl, miközben a KSH mérései alapján a REKK 3,5 millió tonnát becsült. Mivel a tűzifa kifejezetten az alacsony jövedelmű háztartások energiahordozója, ezért feltételezhető, hogy a hivatalos és a becsült adat különbsége a piaci áraknál valamivel olcsóbban értékesített illegális fakitermelésből származik.
A mai magyar gyakorlatban a szállítólevelet és a vágástervi határozatot használják eredetigazolásra. Ám erre a szakértők szerint mindkét dokumentum alkalmatlan, s a szigorodó EU-előírások miatt a mai magyar gyakorlatot már a közeljövőben át kell alakítani.

Mezősi Tamás
Mezősi Tamás

Ez is érdekelhet