Az intézményekkel szembeni bizalomhiány egész Európában Magyarországon a legnagyobb - vázolta Tóth István György, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója. A lakosságnak ráadásul felemás a viszonya a normákkal szemben. Egyrészt a magyarok kétharmada gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, de a többiek nem, miközben a normaszegő viselkedésekkel szemben sokkal elfogadóbb a környező országokhoz képest. Az igazságtalanságérzet erős, és a hazai gondolkodást paternalizmus jellemzi. A magyarok vannak leginkább meggyőződve arról, hogy a gazdasági tevékenység során az egyes szereplők csak egymás rovására érvényesülhetnek, és erős elvárásokat fogalmaznak meg az állami beavatkozással kapcsolatban. A Tárki kutatása, amely a versenyképességre ható kulturális értékeket és beidegződéseket vizsgálta nemzetközi összehasonlításban, Felcsuti Péter, a Raiffeisen vezérigazgatója kezdeményezésre jött létre, és az eredményeit egy konferencia keretében gazdaságpolitikusok és kutatók is megvitatták. Újra kell gondolni Magyarország történeti-kulturális helyét, mivel nem rendelkezünk azokkal az adottságokkal, amelyeket korábban hittünk - mondta Chikán Attila egyetemi tanár, korábbi gazdasági miniszter. A versenyképességi rangsorban már nem a visegrádi országok között, hanem Románia és Bulgária mellett helyezkedünk el, és a közvélekedés ellenére nem a magasan képzett munkaerő, a jó oktatási rendszer vagy a vendégszerető tolerancia jellemző az országra.
