Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A külfölddel szembeni finanszírozási pozíciója alapján Magyarország mindig a nettó hitelfelvevők közé tartozott, ám a folyamat az idei évvel megtört. A folyó fizetési mérleg megszokott negyedévenkénti másfél-, kétmilliárd eurós hiánya már az első három hónapban 590 millióra mérséklődött és ha ehhez hozzátesszük az EU-s pénzek által hajtott tőkemérleg 860 milliós többletét, akkor az így létrejövő nettó finanszírozási képesség enyhén pluszos eredményt ad. Ez az eredmény - ha várhatóan örökre nem is marad meg - az idei év egészét jellemezheti - vélik a Napi által megkérdezett elemzők, akik az MNB által szerdán publikált második negyedéves folyó fizetési mérleget mínusz 100 millió euróra várják.
A kedvező eredmények azonban nem a hazai gazdasági szerkezet gyökeres megváltozására, hanem a válság által kikényszerített folyamatokra vezethetők vissza. A nettó export jelentős javulásáról már korábban jöttek ki jó eredmények, a folyamat azonban csak annak köszönhető, hogy az exportcsökkenés üteme alatta marad az importénak. A jövedelmeknél a szokásosnak megfelelő nagy profit nem tart ki idén, a válság miatt nem erről szól ez az év - jegyezte meg Németh Dávid, az ING senior elemzője. A kamatkifizetések ráadásul szintén kisebbek lehetnek, mint korábban voltak, mivel a külföldi befektetők jelentős mennyiségű magyar állampapírtól szabadultak meg korábban - tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. Ennek helyére ugyan az IMF-hitel törlesztőrészletei kerültek, azonban az azért fizetett kamatszint alacsonyabb a piac által igényeltnél.
Az elemzők álláspontja eltér abban, hogy a tőkemérleg egész évben képes lesz-e meghaladni a folyó fizetési mérleg hiányát. Ha mégsem, a működőtőke-beáramlás biztosíthatja a különbözetet.
