A bankok többsége ugyan azt hangsúlyozza, hogy a devizahitelekhez képest még mindig kevéssé vonzóak a forinthitelek, a jegybanki adatok szerint ezen a téren már márciusban megindult a változás (lásd infografikonunkat). A legfrissebb, júniusi számok pedig azt mutatják, hogy forintban határozottan élénkül a lakosság hitelfelvételi kedve. A háztartások szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatai szerint a forintban denominált nettó hitelfelvétel 31,5 milliárd forint volt - tájékoztatott az MNB. A devizahiteleknél az előző havihoz hasonló összegű, 9,6 milliárd forint volt a nettó törlesztés összege, az állomány viszont a forint erősödésének hatására 210 milliárd forinttal apadt.
A betéteknél ugyanakkor az előző hónaphoz képest csökkent a nettó elhelyezés összege. A forintbetétek szezonálisan nem igazított állománya az előző hónaphoz képest 16 milliárd forinttal, a devizabetéteké 8,7 milliárd forinttal mérséklődött. A devizabetétek állománycsökkenése 29,6 milliárd forint nettó elhelyezésből és 38,2 milliárd forint átértékelődésből adódott.
A cégek viszont érzékelhetően továbbra sem igazán tudnak forráshoz jutni a bankoktól (az adatokat nyilvánvalóan alakítják az ügyfelek igényei, de gyaníthatóan ennél nagyobb szerepet játszhat a pénzintézetek hitelezési hajlandósága). Elképesztő, hogy az idei első félévben összesen majdnem 120 milliárd forint értékben nettó hiteltörlesztők voltak a vállalatok. A szezonálisan nem igazított adatok szerint júniusban a forinthitelek állománya 6,5 milliárd, a devizahiteleké pedig 209 milliárd forinttal csökkent. Utóbbi csaknem 80 százalékban átértékelődésből és egyéb változásból adódott, a fennmaradó hányadot a nettó hiteltörlesztés jelentette. A cégek forintbetét-állománya közben 67,6 milliárd forinttal nőtt. A devizabetét-állományok 32,3 milliárd forintos növekménye 82,7 milliárd forint nettó elhelyezés, valamint 50,4 milliárd forint átértékelődésből és egyéb változásból származó csökkenés eredőjeként jött létre.
