Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság kirobbanása óta a fedezeti piac is alapvetően megváltozott. A marzsok és a fedezeti igények nőttek, a bankok alaposabban megnézik, kivel üzletelnek. (A másik oldal azonban a tapasztalatok szerint sajnos még mindig nem fordul szakértőhöz vagy keres meg törzsbankja mellett másik hitelintézetet is.) A szigorodás oka a CIB szakértői szerint nem elsősorban az árfolyam nominális szintje, hanem a piac sokkal gyengébb likviditása. Az állampapírpiac továbbra is illikvid, és a devizapiac likviditása sem nőtt látványosan az erősebb forint miatt. Meglátásuk szerint a kisebb likviditás és ezzel együtt a szélesebb marzs állandó marad. Sok külföldi szereplő vonult vissza a magyar piacról, akik pedig maradtak, azoknak is jelentősen csökkent az érdeklődése. Az árfolyamokban érvényesített marzs a Raiffeisennél nem változott, sőt a banknál azt állítják, hogy kedvezően alakult a bankközi vételi-eladási árfolyam közötti különbözet (beszűkült a bid-offer spread). Az elmúlt negyedévben az MKB-nál is úgy látják, hogy a spot és a határidős piac is normalizálódott: a határidős jegyzések kamattartalmai egyre jobban közelítik az alappiacokon kereskedett kamat- és hozamszinteket, a likviditás javult, külföldi szereplők kisebb volumenben ugyan, de ismét kereskedik a forintot a főbb devizanemekkel szemben. Mint hozzátették: a szélesebb bankközi partneri kör, a javuló likviditás szűkíti valamelyest a vételi-eladási marzsokat is. A növekvő kockázatok prudens kezelése - tájékoztatták lapunkat - a Takarékbankot is szigorúbb eljárások végrehajtására sarkallta. Itt pedig változtatás csak akkor várható, ha tartós javulás tapasztalható makro- és mikrogazdasági szinten is.
Az idei folyamatokkal kapcsolatban az OTP-nél elmondták: az év első felében a 300 forint körüli euróárfolyam körüli szinteken számos exportőr kötött fedezeti ügyletet hosszabb távra (3-6 hónap), így ezen ügyletek napi kiértékelése jelentős többletet mutat, az importőrök ugyanakkor a kedvezőtlen szintek miatt passzívabbak maradtak. Változás - tudtuk meg a CIB-nél -, hogy a forint erősödése esetén korábban az exportáló ügyfelek lezárták nyitott fedezeti ügyletük állományának egy részét, amit most csak elvétve tettek meg. A Raiffeisennél úgy látják, hogy az ügyfelek félnek bármilyen fedezeti terméket kötni, mivel éppen részben ezek miatt kerültek hátrányos helyzetbe (a visszaeső megrendelésállomány a fedező cégeket túlfedezésbe vitte, mely ügyletek zárása az exportőröknél jelentős veszteségeket okozott). Mivel a fedezeti ügyleteket használó cégek is veszteségeket könyvelhettek el, az ügyfelek bizalma megingott a fedezeti ügyletekben. Manapság jellemzően csak rövidebb futamidejű ügyletek kötődnek (többségében T naptól 3-6 hónap futamidőig).
A Takarékbanknál - tudtuk meg Brezina Szabolcs igazgatótól - az ügyfelekre a jelenlegi árfolyamsávban nem volt jellemző hektikus reakció, a pozíciók kialakításában a szereplők itt is óvatosabbakká váltak. Az ügyfelek minősítése szempontjából Brezina szerint a magas forintvolatilitás miatt a mostani árfolyam-erősödés érdemben még nem befolyásolja a kockázatok értékelését. Az MKB-nál úgy látják, hogy az export/import jövőbeli pénzáramok viszonylag pontos fedezése - nem alulfedezése és nem is felülfedezése - a bank és az ügyfelek számára is alapkövetelménnyé vált. A cégek szűkülő operatív nyereség mellett nem kockáztathatnak a devizapiacon. Az ügyfélkör itt állítólag jól pozicionált, a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödése nem okoz gondot.
