Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magánszemélyeknél és a mikrocégeknél a bankok egyoldalú szerződésmódosítását korlátozni hivatott törvény (Napi, 2009. március 24.) augusztus 1-jén lép hatályba. A rendelkezések szerint a hitelintézeteknek júliusra kell tájékoztatniuk ügyfeleiket a változásról. Ezek a változások - mondták el az OTP-nél - több százezer ügyfelet érintenek. Az tehát, hogy a munkálatokat határidőre befejezzék, jelentős terheket ró a legnagyobb magyar bankra. Mivel az üzletszabályzatok a banki szerződések részét képezik, így gyakorlatilag a bank szerződésállományának túlnyomó része érintett a módosítás által - hangsúlyozták az UniCreditnél. A Raiffeisennél arról tájékoztatták lapunkat, hogy - más hitelintézethez hasonlóan - külön, üzletágakon átívelő szakértői csoport dolgozik a jogszabály által megkövetelt működési struktúra kialakításán. Mivel az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés eddig is az üzletszabályzatban volt szabályozva a Budapest Banknál (BB), itt nincs szükség az egyedi szerződések tömeges módosítására. A bank szakértői ezzel együtt több tíz millió forintra teszik az új szabályozás miatt keletkező többletköltségeket. A CIB-nél ugyanezt néhány millió forintra becslik. A bank - tudtuk meg - a szerződések módosítását írásban, a 2009. június hónapban kiküldött havi számlakivonatok mellé húzott oldalon vagy önálló levélben kezdeményezi.
A CIB egyébként már átalakította a lakossági üzletág általános szerződési feltételeit, amelyet "pótlapként", 2009. augusztus 3-ai hatálybalépési dátummal közzé is tett. Ezt áttekintve meglehetősen kiábrándítónak tűnhet a kép. A bank szabályzata ugyanis továbbra is tartalmazza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, csupán megszabja, hogy erre milyen esetekben kerülhet sor. A listán 27 tétel szerepel, köztük olyanok, mint az értékesítési pontok és irodahelyiségek bérleti díjának és fenntartási, működési költségeinek emelkedése vagy a bank hitelezési és működési kockázati költségeinek emelkedése. Természetesen rögzítik, hogy akkor is drágíthatják kölcsöneiket, ha például több közterhet (vagy bármilyen más költséget) kell fizetniük. Az eddig megismert egyetlen változtatás arra utal, hogy a bankok különböző "alibi" intézkedésekkel próbálhatják kijátszani a törvény szellemét.
Tény azonban - mint arra a BB-nél felhívták a figyelmet -, hogy a jogszabályban továbbra is vannak egymásnak ellentmondó, nem egyértelmű pontok. A felmerült kérdésekkel kapcsolatban pedig az igazságügyi és a pénzügyi tárca, valamint a pénzügyi felügyelet által adott válaszok sem állnak egymással teljesen összhangban.
