Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap váratlanul beadta lemondását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vezetője, Farkas István. A felügyeleti tanács elnöke távozását nem indokolta. További részletek helyett az került nyilvánosságra, hogy a miniszterelnök július 1-jei hatállyal el is fogadta a lemondást. Bajnai Gordon ezt azzal indokolta, hogy a szervezet átalakításához, a módosított működéshez új vezetőre van szükség. Az elmúlt hetekben történtek (a PSZÁF jegybankba olvasztásának lehetősége, a felügyeleti díj, majd a bírság elvonása, a szervezet alapvető átalakításáról szóló, váratlanul benyújtott törvényjavaslat) alapján mindenesetre nehéz nem arra gondolni, hogy az elnök kitartó és összehangolt támadásnak esett áldozatul. Farkas lemondásához piaci hírek szerint az utolsó lökést a felügyelet egy korábbi vezetője által a Pénzügyminisztériumnak készített - valószínűleg tudatosan kiszivárogtatott - tanulmány adta, ami számos ponton találta aggályosnak a PSZÁF munkáját. Ebben egyébként néhány egymásnak ellentmondó bírálat is akad, de az is tény, hogy a felügyelet valóban nem tűnt mindig a helyzet magaslatán állónak. Utolérhetőnek tűnik a felügyelet felelőssége az ingatlanalapok problémáinak kezelése és a MÁV Biztosító Egyesület története kapcsán, de az ügynökök elleni fellépést sem indították időben el. Szakmai körökben egymásnak ellentmondó vélekedések vannak azzal kapcsolatban, miért vált hirtelen támadottá a felügyelet. Akadnak, akik a jegybank elnökét sejtik a történtek mögött, mások azonban éppen ellenkezőleg: úgy vélik, hogy az igazi célpont maga Simor András.
2. oldal
