Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A napokban megtudhattuk, hogy az MKB köszöni, jól van (Napi, 2009. június 12.), de nálunk a válság mélypontja még odébb van. Meddig folytathatják a bankok a hiteligénylők "kivéreztetését" úgy, hogy ne veszélyeztessék komolyan saját működésüket?
- A kérdésben rejlő támadó éllel semmiképpen sem értek egyet. Az év végéhez képest a banki hitelállomány reálértéken, vagyis az árfolyamváltozás hatását kiszűrve is nőtt. Nem arról van tehát szó, hogy nem kap senki kölcsönt. Az MKB Banknál a hitel/betét arány 180 százalékos, amiről mi is tudjuk, hogy hosszabb távon javítani kell (ma százszázalékos szintre törekszenek a bankok - a szerk.). Azt is látjuk azonban, hogy egy modern, feltörekvő gazdaságban a hiteligény mindig magasabb a megtakarításnál. Az egyensúlyi szintre törekedéssel magyarázható az is, hogy mára a betétek túlárazottá váltak. Ebbe a versenybe az MKB Bank csak a saját betétállományának védelme érdekében szállt be.
- A kölcsönöknél maradva: ezek szerint úgy gondolja, hogy teljesen alaptalan a cégek hitelhez jutási nehézségekről szóló panasza?
- Sokszor szóba került, hogy a világban túlfogyasztás, túlkapacitás alakult ki, főként éppen ez vezetett a válsághoz. A gazdaság most megy át a tisztítótűzön, becslésem szerint legalább tízszázalékos szűküléssel kell számolni. Ilyen körülmények között nehéz többletkapacitást teremtő finanszírozható beruházásokat találni. Az viszont nem életszerű, hogy bankok hitelképes vállalkozásokat "döntenének be". A bankok célja megegyezik az életképes vállalkozások céljával. Az MKB Bank egyértelműen törekszik a pozitív jövőképpel rendelkező vállalkozások finanszírozásának fenntartására. A legveszélyeztetettebb kört a kis- és középvállalkozások (kkv) jelentik, a céltartalékolási kötelezettségeink meghatározó része hozzájuk kapcsolódik. E cégek alultőkésítettek, eladósodottak, a piaci hatásoknak nagyon kitettek. Ezzel együtt az idei hitelbővülés egyik alappillére a kkv-szektor lehet. A válságot átélt kkv-k nélkül ugyanis elképzelhetetlen a jövő. Nyilvánvaló viszont, hogy a kihelyezéseknél fontos szelektálni.
- Miközben azt halljuk, hogy végleg véget ért a bankok aranykora, a magyarországi marzs kifejezetten nőtt...
- Ez tévedés. Miközben a források költsége 2-4 százalékponttal emelkedett, az MKB Bank meglévő ügyfélállományánál az áremelés 0,8 százalékpontot tett ki. Tény, hogy az elmúlt tíz év két számjegyű növekedése a bankszektorban nem tartható fenn tovább. A növekedés nem vagy nem pusztán eszközalapú lesz a jövőben.
- A profitráták olvadása láttán nem várható, hogy az anyabankok átértékelik térségbeli jelenlétüket vagy akár csak annak intenzitását?
- A magyarországi bankszektor az idei első negyedévet ez előző év hasonló időszakát lényegesen meghaladó eredménnyel zárta, és összességében várhatóan 2009 egésze is pozitív lesz. A válság elmúltával pedig nyilvánvalóvá válik majd, hogy a kelet-közép-európai bankszektor még mindig kiemelkedő potenciállal bír a nyugat-európaihoz képest, főképp a várható nagyobb gazdasági növekedési ütem miatt.
- A piacokon már szaporodnak azok a jelek, amelyek a válság végére utalnak. Mikorra várható valódi konszolidáció?
- A pénzügyi válság valóban oldódik, a bankok közötti bizalmatlanság jelentősen csökkent, alapvetően nincsenek likviditási gondok. A reálgazdaság azonban még lefelé tart. A válság végén itt is kialakul majd valamiféle stabilitás, de véleményem szerint ekkor még hosszabb stagnálásra kell felkészülni, és a növekedés csak ezt követően indulhat meg. A válság előtti szinthez képest a részvények jelentős része alulárazottnak tűnik, ugyanakkor kérdéses, hogy a vállalatok képesek lesznek-e ugyanarra a növekedési pályára visszaállni. Mint ahogyan az is kérdés, mikorra tér vissza a nemzetközi bizalom a régiós vállalatok iránt - különös tekintettel az alacsony kockázatú, de nemzetközi szinten magas hozamot biztosító állampapír-kibocsátásokra.
- A jegybanki alapkamat csökkentésének egyik feltételeként is többször elhangzott: ehhez az kellene, hogy ismét kelendőbbek legyenek a magyar állampapírok. A magas forintkamat mellett viszont vonzó marad a deviza, pedig a devizahitelezést most sokan ördögtől való dolognak minősítik. Nem bánták meg, hogy olyan gyorsan leálltak vele?
- Tavaly ősszel az MKB Bank lépett elsőként a korlátozás, de a feloldás terén is. Az euróalapú ingatlanfedezetű hiteleink 2008 végétől ismét elérhetők ügyfeleink számára. A deviza térnyerése egyébként a hazai gazdaság torzulásainak következménye. A magas kamatkülönbözet logikusan terelte az ügyfeleket a deviza felé.
- Az árfolyamok meglódulása azonban sokakat sokként ért. Mi a véleménye a devizaadósok, illetve lakáshitelesek megsegítésére eddig hozott kormányzati intézkedésekről?
- Az alapvető gond nem a deviza, hanem a felelőtlen eladósodottság. Személyes véleményem szerint a szociális gondokat nem tudja a bankrendszer kezelni. A bajba kerültek számára hasznos lehet az állami garancia, vagy akár a bérlakásprogram. Ami pedig az árfolyam miatt növekvő törlesztéseket illeti: arról vajon miért nem esett szó, hogy a megugró kamat mennyire sújtotta azokat, akik forinthitelt vettek fel? Úgy látom, hogy összességében - az árfolyamot és a kamatot is figyelembe véve - a devizában eladósodottak máig sem jártak rosszabbul azoknál, akik forinthitelt vettek fel. A bankszektor persze - benne az MKB Bank is - kész segítséget nyújtani az átmeneti problémákkal küszködőknek.
- Tény, hogy a szektor segítőkészséget igyekezett mutatni, ezzel együtt úgy tűnik, az utóbbi időben igencsak rájár a rúd a bankokra. A GVH látványos győzelmeként értékelhetjük az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozására szinte teljes parlamenti egyetértéssel elfogadott szabályozását. Ennyire csökkent a banki lobbi ereje?
- A törvény megalkotása során a Magyar Bankszövetséggel több körben is folytak egyeztetések, javaslataink egy részét be is építették. A törvény alapvető célját, hogy előtérbe kerüljenek a fogyasztók érdekei, a bankszektor is támogatja.
- Az említett jogszabály hatálybalépése vészesen közeledik. Milyen konkrét lépéseket tett az ügyben eddig az MKB és milyen feladatok vannak még a bank előtt?
- A törvény rendelkezéseinek megfelelően július 15-ei hatálybalépéssel módosítottuk üzletszabályzatunkat, és erről ügyfeleinket több csatornán keresztül is tájékoztatjuk.
- Az értesítési kötelezettségre vonatkozó előírások határozottan enyhébbek akkor, ha a bank referenciakamatot alkalmaz a lakossági üzletágban is. Bevezetnek ilyet?
- Tapasztalataink szerint a lakossági ügyfelek jobban szeretik, ha az adott termék konkrét kamatlábát ismerik: ez kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá teszi számukra jövőbeli fizetési kötelezettségeik tervezését. A lakossági ügyfélkör jelentős része számára ma még ismeretlen a referenciakamat pontos fogalma, működésének mechanizmusa. Hasonló instrumentumok vannak, illetve voltak, de a népszerűségük alacsony.
- A felügyeleti rendszerek reformjáról folynak a nemzetközi tárgyalások. A nemzetközi porondon is érdekelt felügyelt intézményként milyen változtatásokat tartana helyesnek, illetve szükségesnek?
- Az MKB Bankot jelenleg is közösen vizsgálja a PSZÁF-BaFin-Bundesbank. A felügyeleti hatóságok szorosabb együttműködése, központi koordinatív felügyeleti hatóság megjelenése valószínűleg erősítené a prudens európai bankokba vetett befektetői, betétesi bizalmat.
- Ha már szó esett a felügyeletről: az egyik meghatározó magyar bank már sokat látott vezetőjeként - természetesen csupán elméleti síkon - a különálló vagy a jegybankhoz csatolt felügyelet lenne a hazai piachoz leginkább megfelelő?
- Annak idején a bankfelügyeleti hatáskört azzal az indokkal választották le az MNB-ről, hogy a monetáris politikának függetlennek kell lennie; míg a bankok felügyeletét a banki problémák felmerülése esetén "helytálló" kormánynak kell ellátnia. A PSZÁF függetlenedésével ez az indok megszűnt. Így szervezetileg el lehet látni a monetáris irányítást és a pénzügyi szektor felügyeletét egy intézményben is, amennyiben ez szervezetileg hatékonyabb. Számos országban működik ilyen modell.
- Miként vélekedik a felügyeleti díjjal kapcsolatos tervezett változtatásról?
- A PSZÁF-nak fizetett felügyeleti díj jelenleg csak az ellenőrző szerv működésére fordítható. Ha megteremtik ennek a részleges elvonási lehetőségét, az indirekt módon adóztatná a felügyelt intézményeket. Ilyen jellegű módosítást nem támogatunk.
