Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Patikapénztár alkuszok bevonásával végzett felmérése szerint a munkáltatói juttatások között összegében elsöprő nagyságot képvisel a hidegétkezési utalvány. A cafeteria-rendszerbe az első negyedévben újonnan belépők között azonban majdnem kétszer annyi munkavállaló igényelt egészségpénztári befizetést. Az üdülési csekkhez képest ez az arány már háromszoros. Az önkéntes egészségpénztárakhoz tavaly befolyt 39 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás a munkavállalók kilépése miatt - a pénztár korábbi felmérése szerint a tagok fele szigorítás esetén kilépne (Napi, 2009. május 22.) - 19,5 milliárd forintra csökkenne. Ez az összeg oszlana meg a juttatás és a közterhek között. A 96 százalékos elvonás így a költségvetés számára egészségpénztári oldalról legfeljebb 9,5 milliárd forintos többletbevételt jelentene - állítja Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője.
A Generali pénztárak igazgatóhelyettese, Zugrovics Loránd szerint maga a szuperbruttósítás is megváltoztatja a béren kívüli juttatások optikáját, hiszen az eddig a munkáltatónál jelentkező közteherengedmények látszólag munkavállalói kedvezményekké alakulnak át. Az a szintű adóterhelés pedig, amit a kormány a cafeteriaelemekre tervez kivetni a cafeteriaelemek felhasználhatósági korlátjával együtt, jelentős hátrányba taszítja ezen elemeket a bérrel szemben. Mint kifejtette: nyugdíj- és egészségcélú megtakarításokat egyéni megfontolásból a magyar munkavállalók meglehetősen alacsony szinten képeznek, most az adószigorítások pedig azon munkáltatóktól is megvonják a hozzájárulás lehetőségét, akik tenni akarnak és tudnak munkavállalóik egészsége és nyugdíja érdekében.
Az Aegon vezető adószakértője, József Gábor szerint a cafeteria adóztatása teljes egészében kiolthatja a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék csökkentésének kedvező hatását. Olyan gazdálkodót alapul véve, amelyik minden dolgozója után a bér 5 százalékának megfelelő munkáltatói hozzájárulás átutalását vállalta, 2010-től ennek a juttatásnak az adóterhe 95,6 százalék lesz (54 százalék szja, és az szja-val növelt összeg után 27 százalék társadalombiztosítási járulék, amely a juttatás összegére vetítve valójában 41,6 százalék), azaz az elvonás szinte megegyezik magával a juttatás összegével. Ha ezt az elvonást a bruttó bérhez viszonyítjuk, akkor a példa alapján az a bruttó bér 4,8 százalékát jelenti.
József Gábor azt is hangsúlyozta, hogy nem látott az intézkedésekkel kapcsolatban hosszú távra vonatkozó hatásvizsgálatokat, elemzéseket. Úgy véli, egy következménnyel pedig mindenképpen érdemes foglalkozni. Tíz év múlva ugyanis megkezdődik a minimálbéren biztosítottak tömeges nyugdíjba vonulása. Százezer- vagy akár milliószámra lesznek tehát, akik képtelenek majd eltartani saját magukat nyugdíjas korukban. Belátható, hogy a jelenlegi önkéntes pénztári munkáltatói befizetések - a mai alulbiztosítottsági szint miatt - a majdani aktívakat (járulékfizetőket) sújtó terheket fogják valamelyest enyhíteni, azokat, amelyek 10-15 év múlva fogják a legkeményebb próbára tenni a társadalmi kohéziót. Sokkal szerencsésebb lenne tehát egy olyan törvénymódosítás (figyelembe véve, hogy a bevételek biztosítása is kiemelten fontos prioritás), amely az adómentességet egy bizonyos összeghatárig, akár a ma érvényes mértékig továbbra is fenntartja, de azzal a megszorítással, hogy az adómentesség csak adott jövedelemszintig állna fenn, mondjuk az adójóváírás érvényesíthetőségének tervezett felső határáig. Kompromisszumra egyébként egy javaslatot már a legnagyobb pénztárszövetség, a Stabilitás is tett (Napi, 2009. május 22.).
