Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Minek köszönhető, hogy a tízéves sláger rádiós múlt, majd az azonos tulajdonosi körhöz tartozó bolgár Star FM-nél eltöltött kilenc hónap után a rivális Danubiushoz igazolt?
- Eredetileg hosszabb időre készültem Szófiába, de elsősorban családi okok miatt korábbi hazatérés mellett döntöttem. Természetesen a szakmai kihívás is jelentős motivációt jelentett, de ez önmagában nem lett volna elég. Eredendően lojális típusnak tartom magam, ami nem is lehet kérdés, visszatekintve az Emmisnél eltöltött 11 éves munkaviszonyomra.
- Hogyan látja a rádiós piac helyzetét a jelenlegi gazdasági környezetben?
- Ami hirdetői szemmel igazán fontos válságok idején, az a rugalmasság, az elérés és a hitelesség. Így szakmai alapon a rádiós piacnak átlag alatt kellene csökkennie, mégis aránytalanul nagy vesztesei vagyunk egyelőre a helyzetnek. A nyomtatott sajtóval azonos nagyságrendű a rádiók piacvesztése, ami az ide évre vonatkozóan akár 20-30 százalékot is jelenthet.
- Milyen volt a Danubius tavalyi éve, tetten érhető a válság a számokon?
- Alapvetően nem volt sem kiemelkedő, sem rossz év a tavalyi, az utolsó két hónapban azonban már érezhető volt a csökkenés, bár korántsem olyan mértékben, mint idén, amikor a teljes rádiós piachoz hasonlóan mi is nagyságrendileg 30 százalékos bevétel-visszaesést tapasztalunk.
- Milyen hirdetői szektorokat érintett a visszaesés?
- A piac költéseinek 50-60 százalékát az autós, telekommunikációs és pénzügyi szektor tette ki, amelyek közül az autós és a pénzügyi szektort kiemelten sújtja a válság. Az autós piac szinte meghalt a rádióban. Pedig aki most kommunikál, teret nyerhet. Az elveszített piacot később sokkal többe kerül visszaszerezni - és ez nem csak üres sales-es biztatás, a korábbi időszakok recessziói számos példával szolgálnak erre.
- Mikor indulhat növekedésnek a rádiós piac?
- Idén nem tartom valószínűnek, a második félév talán kicsit jobban sikerülhet, mert a túl óvatossá vált ügyfelek a tartalékokat felszabadítják. Tényleges fellendülést a következő év első felének végétől várok.
- Milyen tervekkel vette át a Danubius vezérigazgatói posztját?
- Egy mondatban összefoglalhatom: az ország legsikeresebb rádióját akarom létrehozni. Szándékosan nem úgy fogalmaztam, hogy piacvezető vagy leghallgatottabb rádiót, számomra ugyanis három dolog fontos igazán: a legprofitabilisabbak legyünk, lojális hallgatótáborunkat és üzleti partnereinket korrektül kiszolgáljuk és a kor kihívásainak megfelelve egy több lábon álló vállalatot működtessünk.
- Több lábon álló?
- Ma a rádiós piac egyik legnagyobb hibája - és ez részben törvényi okokra vezethető vissza -, hogy egytermékesek a csatornák. Hosszú távon ezt nem látom működőképes modellnek. Emiatt áprilisban több internetes doll-rádiót indítottunk. Ezek tematikus csatornák, jól célozható, szűk közönségnek szólnak és kiválóan kiegészítik az anyarádiót. Ez is része a februárban indult újmédia-koncepciónknak, amelybe emellett telekommunikációs alkalmazások is beletartoznak. Hosszú távon a honlapot sem egyszerű rádiós site-ként kezeljük - az én vízióm évek távlatában, hogy nem Danubius Rádió van, hanem Danubius mint brand, ernyőként összefogva egy portfóliót, amelynek része a Danubius, a doll-rádiók, az online felületek, de akár BTL és egyéb aktivitások is... Előre kell menekülni. Ezt az időszakot túl kell élni és meg kell alapozni a jövőt, tudatában annak, hogy később már nem feltétlenül a mostani üzleti modellek működnek.
- Sikerülhet visszaszerezni a Sláger Rádiótól a piacvezető pozíciót?
- Ezen a téren nincsenek rövid távú sikerek. Hosszú távon gondolkodunk, hat-kilenc hónapnál rövidebb intervallumban nem is érdemes mélyebben elemezni az adatokat, már csak azért sem, mert a naplós hallgatottságmérés lassabban jeleníti meg az eredményeket. Azonban az elmúlt három hónap tendenciái egyértelműen pozitívak. A Pirítós című, januárban indult reggeli műsorunk növekvő hallgatottságot mutat, hosszabb távon a produkció akár sikertörténetté is válhat. Persze ennél is fontosabbak számunkra a 18-39 éves korosztályra vonatkozó utolsó mérési adatok. Márciusban az uniós adatokat tekintve ismét piacvezetők voltunk ebben a korcsoportban, az utóbbi 14 hónap legjobb eredményét produkálva. Éppen ezért a műsorstruktúra jelentős átalakítása most nem szerepel a terveink között.
- Történt leépítés vagy racionalizálás a rádiónál?
- Végrehajtottunk kisebb racionalizálást, de nem kifejezetten a válság miatt. Én az akkoritól eltérő működési modellt képzeltem el, egyértelmű munkaköri leírásokkal. A válság nélkül is szükség lett volna a szervezeti struktúra átalakítására. Ennek keretében hat munkatárstól kellett megválnunk.
- Az ORTT továbbra sem írta ki a pályázatot a két országos kereskedelmi rádió novemberben felszabaduló frekvenciatartományára. Milyen folytatásra számít az ügyben? Készítettek vészforgatókönyvet?
- Hiszünk abban, hogy lesz Danubius, és fel vagyunk készülve a tenderre, rajtunk biztosan nem múlik. Másrészt egyre késik a kiírás, sajnos most sem egyeztek meg a tagok, így megint harminc napot csúszik a folyamat. Végeztünk számításokat, még így is lebonyolítható a tender, de több csúszás már nem fér bele. Senkinek sem érdeke, hogy ne szülessen megoldás, sem a köznek, sem az államnak, sem a két rádiónak, amelyek többmilliós lojális hallgatótáborral rendelkeznek, ezenkívül éves szinten 4-5 milliárd forintot fizetnek az államkasszába. Vészforgatókönyvet viszont nem tudunk írni. Azzal az eshetőséggel sem számolunk, hogy mi lesz, ha nem nyerjük meg a frekvenciasávot. Ez nem pökhendiség, csupán hiszünk a szakmai tudásunkban, hátterünkben és a múltunkban.
- Jövőre lejár a Szonda Ipsosszal és a GfK-val kötött, a Nemzeti médiaanalízisre vonatkozó szerződés, amelynek keretében a lapolvasottsági és a rádióhallgatottsági méréseket végzik. Tudomásom szerint a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) és a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) már elkezdte az egyeztetéseket egy új tender kiírásáról.
- A rádióknak nagyon gyorsan be kell lépniük ebbe a folyamatba és el kell kezdeniük az egyeztetéseket a MAKSZ-szal, különben megint másodhegedűsök lesznek a sajtó mellett. A csatornáknak vesszőparipája a mérés, és nem azért, mert szakmailag nem megfelelő, hanem mert a piac igényli az innovációt. Ha az internetet, a tévét lehet műszerrel mérni, akkor a rádiónak is szüksége van erre.
