Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakértők becslése szerint a különböző, devizaárfolyamhoz kötött ügyletek miatt legalább 300-400 milliárd forintnyi veszteség "bújhat" meg a magyar közepes és nagyvállalati körben a treasury alszámlákon. Ebből ugyan havonta futnak ki részösszegek (tehát a bukás nem egyszerre, hanem elhúzódva érvényesül), de a forint jelentősebb gyengülése akár még 150-200 milliárd forint azonnali, likvidálandó veszteséget is hozhatott volna, ami óriási fenyegetést jelentett a vállalati szektorban. Az utóbbi idők folyamatai azonban alighanem lélegzethez juttatják ezeket a cégeket (egyúttal persze az ügyleteket megkötő vezetőket).
A bankok persze nem szívesen beszélnek az ilyen fenyegetettségről. Az Erste kifejezetten üzleti titoknak minősítette ezt a területet, hozzátették azonban: az ügyfeleikkel kötött fedezeti ügyletek során következetesen kerülték a spekulatív tranzakciókat, ezen a téren a tevékenységet veszélyeztető pozíciók nincsenek. Lapunknak a K&H is hasonlót hangsúlyozott. Mint elmondták, partnereik fedezeti céllal kötöttek ügyleteket, ahol az ügyletek teljesíthetőségét elsősorban a devizában megképződő árbevétel biztosítja. Azért árnyaltabb nyilatkozat is akadt.
A Raiffeisen ügyfélkörébe export- és importkitettséggel rendelkező cégek is tartoznak, így például az importjukat lefedező ügyfelek ügyleteinek piaci értéke jelentős pluszt mutat, az exportálók ezt nem mondhatják el magukról. A cégek megrendelésállományának visszaesése - fejtették ki - a fedezettség szintjének növekedését okozta mindkét típusú ügyfélkörben, ami a magas devizafedezettségi szinttel működő cégek esetében túlfedezettséget okozott. A pozíciók irányától függően ez a túlfedezettség zárása jár tényleges veszteséggel, illetve nyereséggel. A fedezeti céllal kötött ügyleteknél, amelyek a cég önhibáján kívül váltak túlfedezett pozíciókká, a Raiffeisen az ügyfelekkel egyeztetve egyedi stratégiákat alakít ki, ami kiterjed a pozíciók menedzselésére, esetenként a veszteségek finanszírozására, illetve a likviditás menedzselésére. A K&H szerint az exportpiacok visszaesése iparáganként és cégenként eltérő mértékű, az esetlegesen kialakuló túlfedezettséget is egyedileg kell kezelni. Az MKB arra bátorítja ügyfeleit, hogy a határidős műveletekkel a jelenlegi hektikus árfolyammozgások mellett csak az export-import tevékenységből adódó fedezetlen kitettségeiket zárják ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleginél 5-10 százalékkal erősebb árfolyamszintek - 2008 második félévében - mellett kötött fedezeti pozíciókon ugyan realizál veszteséget a cég, ugyanakkor a korábban kalkulált nyereségességet az alaptevékenységen nem veszélyezteti. Azok az ügyfelek, akik korábban határidős euróeladásokkal túlfedezték magukat - tehát a nettó exportértékesítésnél nagyobb összegeket adtak el határidőre -, a pozíciók zárásakor nehézségekkel szembesülhetnek. Mint azonban hangsúlyozták: az MKB esetében nem jellemző ilyen ügyfélmagatartás, a cégek működését az esetleges túl- vagy alulfedezettség nem veszélyezteti.
Azoknál a cégeknél, amelyeknél a folyamatos kiértékelés során a pillanatnyi veszteség elérte a fedezetet, a CIB felülvizsgálta a cég helyzetét: amennyiben a várható exportárbevétel meghaladta a fedezeti ügylet névértékét, akkor elsősorban limitemeléssel oldották meg a helyzetet. Csak néhány esetben fordult elő, hogy egy cégnek lezárták a nyitott üzleteit. A CIB tapasztalata szerint jellemző, hogy az évek óta fedezeti ügyletet kötő exportőrök a forint drasztikus gyengülése miatt veszteséges pozíciókban ülnek, de ahogy ezek az üzletek lejárnak, újra elkezdik fedezni az exportjukat. Hétről-hétre egyre több ilyen üzlet jár le, így egyre többen jelentkezhetnek újra devizaeladóként a piacon. Az importőrök korábban elenyésző számban kötöttek fedezeti ügyleteket, de október óta egyre többen tartják fontosnak, hogy lefedezzék az árfolyamkockázatot.
