Márciusban a háztartások nettó hitelfelvétele a februárinak mintegy felére csökkent, elsősorban a korábbiaknál alacsonyabb nettó devizahitel-felvétel miatt - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A háztartások összes hitelállománya azonban így is jelentősen (118,5 milliárd forinttal) nőtt, ami kizárólag a gyenge forint következménye. A forinthitelek 2,3 milliárd forinttal gyarapodtak, míg devizában a tranzakciók 6,5 milliárd forint nettó törlesztést mutattak.
A magánszemélyek közben serényen szabadultak meg banki betéteiktől is. A forintnál majdnem 126 milliárd, míg a devizánál 28 milliárd volt a kivét. Ez némi magyarázatot adhat arra, miként tűnhettek fel tömegesen készpénzes vevők az ingatlanpiacon, mint azt az AXA elemzésében (Napi, 2009. április 28.) megállapította. A magánszemélyek összesített banki pozíciója így jelentősen romlott az első tavaszi hónapban. A háztartási hitelállomány már februárban is majdnem ezermilliárddal haladta meg a betétekét, a különbözet azonban márciusra 1200 milliárd forint fölé emelkedett. Az új szerződések alapján ez csak átmeneti lehet. Ráadásul nem csak azért, mert a forint végre erősödésnek indult. Ha ugyanis hiszünk a betétek ingatlanpiacra vándorlásában, akkor azt is feltételezhetjük, hogy az eladók nagy része a kapott pénzt szintén a bankokra bízhatta (a betétek és hitelek különbözetéből adódó lakossági pozíció nagyon fontos az ország finanszírozási helyzete szempontjából). Az új betétszerződések értéke ugyanis a háztartásoknál szezonálisan igazítva új havi csúcsot ért el. A lekötött forintbetéteknél nominálisan több mint 230 milliárddal többre (majdnem 1200 milliárdra) állapodtak meg a megtakarítók a bankokkal. Azt, hogy mindezt nem igazán a kondíciók alakítják, jól jelezheti, hogy a forintbetétek átlagkamata közben nem változott.
A hiteleknél (általában a kamatok enyhe mérséklődése mellett) a szerződések értéke - a svájcifrank-alapú kölcsönök kivételével - némiképp nőtt. A hiteldíjak közben egyes típusoknál végre markánsan csökkentek.
