Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásoknak megfelelően alakult ugyan a márciusi infláció - az előző év azonos időszakához képest 2,9 százalékkal, egy hónap alatt 0,5 százalékkal emelkedtek az árak -, azonban megtörni látszik az árfolyamgyengülésből eredő drágulási hullám. A Napi által megkérdezett elemzők ugyanis prognózisaikban arra számítottak (Napi, 2009. március 8.), hogy a kereskedők az év első két hónapjához hasonlóan továbbra is a fogyasztókra hárítják az árfolyam gyengüléséből eredő költségeiket, ezt azonban nem igazolta vissza a pénteki KSH-adat. A kurzus hatása leglátványosabban a tartós fogyasztási cikkek áralakulásában jelenik meg, azonban márciusban a termékcsoport áralakulását jelentősen eltérítette az új személygépkocsik 2,8 százalékos leértékelése. A januári-februári adatok még összesen 2,8 százalékos drágulásról tanúskodnak, azaz most lényegében visszatért a decemberi árszint. A forint euróval szembeni gyengülésével szembemenő árazás okát a statisztikai mintavételben kell keresni. Feltételezhető, hogy az év eleje óta tartó akciók csak most jelentek meg a hivatal adataiban - mondta Mináry Borbála, a KSH szakértője a Napi Online-nak. A korábbi kedvezmények még nem a KSH által megfigyelt modellek körét érintették, a hivatal munkatársai a márkaképviseleteket felkeresve a listaárakat érintő akciókat veszik számításba. Az új autók képviselik ráadásul a fogyasztói árindex egyik legnagyobb súllyal rendelkező tételét, ez önmagában 0,1 százalékponttal csökkentette a mutatót.
Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek fennmaradó tételei önmagukban sem drágultak jelentősen. Ha nem is csökkentek az árak, a 0,1 százalékos drágulás nem számít kifejezetten magasnak, ráadásul mérsékeltebb a februári 0,2 százalékos árnövekedéshez képest. Az árfolyamváltozásnak részben kitett feldolgozott élelmiszerek árai a második havi árszinten maradtak, míg a piaci szolgáltatások - amelyek a költségeiken keresztül érzik meg a kurzus gyengülését - 0,6 százalékkal drágítottak ugyan, de az előző év azonos időszakához képest még így is folytatódhatott egy mérsékelt ütemű dezinfláció (3,4-ről 3,3 százalékra változott az árindex).
Úgy tűnik, nem vált be a vállalatoknak az árfolyamveszteségek fogyasztókra történő áthárítási stratégiája, s mégis csak a recessziós hatások okozta dezinfláció lehet az erősebb - mondta Barta György, a CIB Bank közgazdásza -, a korábbi drágításokat akár kényszerű árcsökkentések válthatják fel. Az árfolyam jelenleg a január végi 290 forint környékére erősödött vissza, és ha rövid távon el is képzelhetők további ingadozások, év végére a kurzus 275 forint/euró körül alakulhat, ami jelentősen csökkenti a kereskedőkre nehezedő árfolyamveszteséget.
Ha az új autókat leszámítjuk, akkor tényleg nulla közeli az árfolyamhoz köthető árváltozások hatása, azonban óvatosan kell kezelni a mostani számokat - tette hozzá Barcza György, a K&H vezető elemzője. Egy hónap adataiból ugyanis még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Még az sem elképzelhetetlen, hogy a kedvezőbb árfolyam mellett beszerzett készletek piacra dobása segítette az árakat. Az áprilisi számok azonban már többet segíthetnek a mögöttes folyamatok megismerésében.
