Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai bankkártyaüzletág mai fejlettségi szintje jól tükrözi a fizetési eszköz nyugat-európai és magyarországi megjelenése között eltelt húsz év különbséget - állapítja meg az MNB jelentése. A számokból kiderül, hogy térségünkben sincs túl nagy okunk a büszkeségre, az egy főre jutó plasztikok számát tekintve ugyanis csak Lengyelországot és Romániát előzzük meg. Az egymillió főre jutó bankjegykiadók (atm) és a kereskedői terminálok (pos) esetében ugyan előrébb tartunk - magunk mögé utasítottuk például Szlovákiát, az atm-eknél pedig Csehországot is -, de az uniós átlagtól ezen a téren még markánsabb az elmaradás.
A plasztikok száma 2008-ban mindössze öt százalékkal emelkedett, és véget ért a hitelkártyák szárnyalása is (Napi, 2009. április 3.). A mindössze kétszázalékos tavalyi emelkedés az üzletági átlagtempó felét sem éri el, az MNB szerint ugyanis - feltehetően a gazdasági válság miatt - mind a kártyakibocsátó bankok, mind az ügyfelek óvatosabbá váltak. Az üzleti jellegű kiadások fedezésére használt businesskártyáknál viszont 8, az internetes vásárlások biztonságát növelő, úgynevezett virtuális kártyáknál pedig 14 százalékos volt a növekedés. Ezeknek a plasztikoknak azonban a teljes állományon belül még így is igen csekély a súlya.
