Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén februárban a háztartások által felvett lakáscélú forint-, euró- és svájcifrank-hitelek, valamint a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatója is emelkedett - tette közzé az MNB. Közülük a lakáscélú forinthitelek több mint egy százalékponttal drágultak. Eközben a betétekre kevesebbet fizettek a bankok, az euróbetétek átlagkamata csaknem egy százalékpontot esett. Az adatok alapján nehéz nem arra gondolni, hogy már ideje volt az egyoldalú kamat- és díjváltozások korlátozásának, amelyet a parlament által már elfogadott törvény tartalmaz (Napi, 2009. március 23.). A forinthitelek kamatának emelésére ugyanis a pénzpiaci folyamatok biztosan nem adtak alapot (a háromhavi Bubor gyakorlatilag egyáltalán nem változott). Sokkal valószínűbb, hogy a hitelintézetek a szűkülő piacon próbálják ilyen módon biztosítani profitabilitásukat. A hitelkamatot ráadásul valószínűleg nem véletlenül a frissen előtérbe került forinteszközöknél emelgetik a legserényebben.
Lapunk az MNB-adatokat alapul vevő számításai szerint a forinthitelek és -betétek (ide sorolva a folyószámlán tartott összegeket is) közötti, a szerződések összegével súlyozott kamatkülönbözet februárban 15,33 százalékpontra emelkedett. Egyetlen hónap alatt csaknem 60 bázisponttal hízott itt a bankok haszna. Az utolsó békehónaphoz, tavaly augusztushoz képest pedig 354 bázispont a növekedés.
