Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlamentben tegnap csont nélkül elfogadták a pénzügyi intézmények magatartását szabályozó törvényjavaslatot. A jogszabály egyik legfontosabb célja, hogy korlátozza a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítását. A képviselőknek ugyan végül 59 százaléka nyomta meg az igen gombot, de az egyes módosítókat tegnap - ugyanúgy, mint korábban (Napi, 2009. március 12.) - elsöprő, esetenként teljes egyetértésben hagyták jóvá. A végszavazás arányai tehát nem a törvény elfogadottságát, hanem a jelenlegi politikai erőviszonyokat tükrözik. Az utolsó pillanatban beadott módosítók egyébként inkább csak technikai változtatásokat tartalmaztak. A lényeg megmaradt: a bankok csak ügyfeleikkel egyeztetve, őket erről 60 nappal korábban értesítve változtathatják meg a hitelszerződések kondícióit, ha pedig az ügyfél a számára hátrányos módosításhoz nem járul hozzá, díjmentesen "távozhat". Utóbbi esetben persze rendezni kell tartozását. Kivételt csak a jelzáloglevelekkel fedezett kölcsönök jelentenek.
A gyakorlatban alighanem az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy az új szabályokat minden meglévő szerződésre is alkalmazni kell. A változás tehát minden hazai, hitellel rendelkező magánszemélyt érint. A rendelkezések a kihirdetés 30. napján lépnek hatályba, a bankoknak összesen 120 napjuk van arra, hogy végrehajtsák a szükséges tárgyalásokat. Márpedig - mint arra a Magyar Bankszövetség korábban felhívta a figyelmet - jelenleg összesen több mint tízmillió kölcsönszerződést kezelnek a bankok. A Budapest Banknál (BB) úgy vélik, elképzelhetetlen, hogy a jogalkotók szándéka a meglévő szerződések újraköttetése lenne. Utóbbi rendkívüli terhet róna az ügyfelekre, a harmadik felekre és a bankokra is, időben és költségben (például a közjegyzői díj továbbra is az ügyfelet terhelné) egyaránt tovább nehezítené a helyzetet. Egy-egy újraszerződés esetén minden lakossági ügyfélnek be kellene nyújtania a jövedelemigazolását, ezenkívül a gyenge forintárfolyam miatt nagyon sok adósnak újabb fedezetet kellene bevonnia, aminek hiányában a bankoknak fel kell mondaniuk a hitelszerződéseket.
A BB-nél egyébként - tájékoztatták lapunkat - már jó ideje vizsgálják a referenciakamat bevezetésének lehetőségét (ilyet a magánszemélyeknél eddig csak a Volksbank alkalmazott), ám a jelenlegi gazdasági helyzet, valamint a forrásköltség elszakadt a hivatalosan jegyzett fixingektől. A banknál a referenciamutatóval kapcsolatban elmondták: érdekes helyzetet teremtett nemrég a forintalapú kamattámogatásos hiteleknél - amelyek az 5 éves állampapírok volumennel súlyozott hozamához voltak kötve -, hogy gyakorlatilag nem volt kibocsátás. Emiatt az állam kénytelen volt egyoldalúan szerződést módosítani és a kamatokat a másodlagos piachoz indexálni.
