Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A forinthitelek szerződéssel súlyozott átlagkamata meglehetősen jól követi az irányadó hazai pénzpiaci átlagkamatot (háromhavi Bubor). Lapunk számításai szerint a korrelációs együttható az elmúlt három évben 0,79 pont volt (a teljes együtt mozgást az 1,00 érték jelzi). Elgondolkodtató az is, hogy a kamatkülönbözet (spread) alapján időnként úgy tűnik, a bankok éppen kiegyenlítették a pénzpiac "kilengéseit". Persze erre elsősorban akkor került sor, amikor utóbbi jelenséget csak átmenetinek tekintették. Ilyen helyzetet érzékelhettünk 2006 vége felé, amikor a spread 11 százalékpont alá süllyedt. A bizonytalanság növekedése a kamatkülönbözetet is hizlalta. A válság óta a banki spread hónapról hónapra jelentősen változott, az idén januárban pedig 14,21 százalékponton rekordértékűre emelkedett.
Ezeket az adatokat vizsgálva nem sok kockázatot vállaltak volna a bankok, ha a lakossági üzletágban (a vállalatihoz hasonlóan) akár önként vállalják, hogy referenciakamathoz kötik a kondíciókat. Kétségtelen persze, hogy a Bubor plusz 12,5 százalék (az utóbbi három évben ennyi volt az átlagos spread) nem hangzik igazán jól.
A helyzet pedig alapvetően más az euró-, illetve a svájcifrank-hiteleknél. (Nem szeretnénk azonnal negligálni a forinthiteleknél tett megállapításainkat, de az igazsághoz feltétlenül hozzátartozik, hogy a válság előtt a forintalapú kölcsönök annyira háttérbe szorultak, hogy például a betéti és a hitelkamatok különbözetének, a marzsnak a számítása is értelmetlennek tűnt.) A devizahiteleknél alkalmazott hazai kamatszinthez egészen biztosan lehetetlen olyan megfelelő pénzpiaci kamatot találni, amelynél 0,5 feletti lenne a korrelációs együttható - legalábbis bizonyos hiteltípusoknál. Eleinte ugyanis a magyar bankok a svájci jegybanki kamatemeléseket nem vették figyelembe, manapság pedig ugyanezt tették a kamatvágásokkal.
A kondíciók szempontjából meghatározónak számító svájci három hónapos Libor az október eleji 3,1 százalékos csúcsáról egészen 0,45 százalékig mérséklődött március közepére, a válság miatt azonban - mint az Orosz Dániel, az AXA-csoport Magyarország stratégiai tanácsadójának elemzéséből kiderült (Napi, március 17.) - a magyar országkockázat a tavaly szeptember előtti átlagos 50 bázispontról februárra 600 bázispont fölé ugrott. A devizahiteleknél tehát az irányadó kamat önmagában nem feltétlenül képes a tényleges pénzpiaci feltételek változását jelezni, bármekkora legyen is emellett a felár.
