Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hiába csökkenti irányadó kamatát a svájci jegybank, ha a magyarországi hitelintézetek számára továbbra is drágák ezek a források - derül ki Orosz Dánielnek, az AXA-csoport Magyarország stratégiai tanácsadójának elemzéséből. A szakember részletesen áttekinti azokat a hatásokat, amelyek a svájcifrank-alapú hitelek árát alakítják. Mint kifejti: a svájci jegybank 2008. október 8-a óta 250 bázisponttal, drasztikusan, 0,25 százalékra csökkentette irányadó rátáját. A kondíciók szempontjából meghatározónak számító svájci három hónapos Libor az október eleji 3,1 százalékos csúcsáról egészen 0,45 százalékig mérséklődött március közepére, ami önmagában lehetővé tehetné a hitelkamatok csökkenését. A válság miatt azonban számos korábbi feltétel megváltozott. A Lehman bedőlése (2008. szeptember 15.) előtt a naponta közzétett háromhavi CHF Libor a források valós költségét tükrözte, azóta azonban a partner- és hitelezési kockázat beárazásával csak bizonyos pluszprémium kifizetésével lehet forráshoz jutni. Ez az elmúlt időszakban közel 40 bázispontot tett ki.
Sokkal nagyobb gondot okoz azonban, hogy Magyarország a befektetők szemében a korábbinál jóval kockázatosabbá vált. Orosz szerint az országkockázat a tavaly szeptember előtti átlagos 50 bázispontról februárra 600 bázispont fölé ugrott, és jelenleg is ennek közelében tartózkodik. A forrásköltségek kalkulálásánál ez az érték - mint prémium - közel egy az egyben beépül, így nemhogy olcsóbbá válik, de Magyarországon általánosságban drágul a finanszírozás. A tanácsadó szerint az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűke, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását.
