Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Válságállónak bizonyult a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) az ilyen konstrukciót kínáló bankok tapasztalatai szerint. Az OTP Banknál - tudtuk meg - 2008 végéig 53,5 milliárd forintot helyeztek el a befektetők összesen 28,6 ezer ilyen számlán. Tavaly 9,3 ezer új számlát nyitottak és 24,2 milliárd forinttal nőtt az állomány, a növekedéshez az év utolsó hónapja 1,3 ezer új számlával és 2,5 milliárd forinttal járult hozzá. A számlák darabszáma és az azokon elhelyezett vagyon 2009-ben is növekedett: február végén már több mint 29 ezer számlát, azokon pedig mintegy 55 milliárdos megtakarítási állományt kezelt a legnagyobb magyar bank. Ez a bővülés kifejezetten jelentős, hiszen az év első hónapjaiban az átlagosnál jellemzően kevesebb a számlanyitás és általában alacsonyabb a számlákon újonnan elhelyezett összeg. (Az adóoptimalizálás miatt sokan az év végére időzítik a nyesz nyitását, illetve a befizetést.) Szakértők szerint a nyesz mai kedveltségére az lehet a magyarázat, hogy sokan jó beszállási pontnak tartják a mostani részvényárfolyamokat, várt nyereségük után pedig nem akarnak adót fizetni.
A nyesz nemcsak az árfolyamnyereség-, hanem a kamatadó ellen is jó. A CIB ilyen számláinak száma az idén február végére az előző évihez képest több mint 80 százalékkal ugrott meg (2008. december végén meghaladta az ezret, az ügyfelek portfóliója együttesen megközelítőleg 1,5 milliárd forintot tett ki). A bank az idei szárnyalást egyértelműen Jubileumi kötvényének tudja be. A 3 éves futamidőre kínált, lejáratkor egy összegben esedékes fix 30 százalékos kamatot fizető megtakarítás a bank szakértői szerint nagyon jól kapcsolható a nyeszhez, hiszen annak is 3 év a minimális időhorizontja. Bár az ingatag pénzpiaci környezetben a kockázatvállalási kedv, így a hosszabb lejáratok iránti elkötelezettség is jelentősen mérséklődött, az értékesítésre felkínált 5 milliárd forintos sorozat az egy hónapos értékesítési időszak utolsó napjára elfogyott, nem sikerült minden ügyféligényt kielégíteni. A CIB ezért 2 milliárd forint értékű rábocsátásról döntött, ennek az értékesítése is megkezdődött március első hetében.
A takarékszövetkezetek esetében - mondta el a Takarékbank igazgatója, Brezina Szabolcs - a nyesz terén a növekedés megközelítette az 50 százalékot. Itt az új számlanyitások döntő többsége a 2008-as év utolsó két-három hónapjában, tehát már a válság hazai kiterjedése után történt. Az ütem 2009-ben lassult, de ez Brezina szerint - az amúgy is jelen lévő szezonalitás miatt - csupán részben tulajdonítható a bizonytalan gazdasági helyzetnek.
Nem mindenütt számoltak be ennyire kedvező folyamatokról. A K&H-nál például a nyesz dinamikája az elmúlt éveknek megfelelően alakult, aminek a bank szakértői szerint valószínűleg az az oka, hogy ez hosszú távú megtakarítási program. A Budapest Banknál 2008-ban a nyesz- számlák száma elérte a kétezret, jelenleg megközelítőleg 4 milliárd forintot tartanak itt ügyfeleik. Az MKB 8,6 ezer számláról és 15 milliárd forintos állományról számolt be ugyanebben az időszakban. Itt úgy látják, hogy a jelenlegi piaci körülmények nemcsak a rövid, hanem a hosszú távú befektetések, így a nyesz esetében is a kockázatkerülés felé mozdították a befektetőket. Az MKB az állományon belül jelentős elmozdulást tapasztalt a saját kibocsátású kötvények és állampapírok javára.
