Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Átlagosan az egy részvényre jutó könyv szerinti érték alig 70 százalékát fizetik ki az A kategóriás részvényekért - derül ki a Napi összesítéséből. Az árazás ilyen mélységbe zuhanása két dolgot jelenthet: egyrészt a befektetők vagy tartósan veszteséges működésre számítanak a magyar tőzsde vezető cégeinél, vagy pedig úgy kalkulálnak, hogy a vállalatok jelentős korrekciókat kénytelenek majd végrehajtani eszközeik értékelésében. Lássuk be, bár mindkét feltételezésnek lehet némi alapja, ám a pánik azért némileg túlzásnak tűnik. Arra például egyetlen elemző sem számít, hogy az egyik legalacsonyabb árazású, könyv szerinti értékének alig több mint egyharmadán forgó OTP eredménye veszteségbe fordul, sőt az sem valószínű, hogy a mostani goodwill-leírások után eszközeinek további jelentős leértékelésére kényszerülne. A bank ráadásul alig két éve még az egy részvényre jutó saját tőke négyszeresén forgott, ahonnan nézve különösen jelentős a zuhanás. A Fotex és a Danubius esetében a 60 százalékot alig meghaladó P/BV mutatót ugyan lehetne azzal indokolni, hogy mindét cégnek jelentős kitettsége van az ingatlanpiacon - melynek minden elemző igen sötét jövőt jósol -, ám nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kilencvenes évek eleje óta egyik társaság sem értékelte fel ingatlanjait, így azokat nem fenyegeti a leértékelés miatti kényszerű vagyonvesztés sem (illetve valószínűtlen, hogy bármelyikük működése annyira veszteségessé válna, ami felemészti a saját tőke közel felét).
A könyvértékének mintegy háromnegyedén forgó Mol esetében ugyan előfordulhat egy rövidebb törés a profitban, ám nem túl nagy az esélye annak, hogy a jövőben a tavalyihoz hasonló leírásokat kelljen eszközölnie olajkészletei átértékelése miatt. A vezető társaságok közül csak a Telekom és a Richter papírja forog az egy részvényre jutó saját tőke értéke felett, talán azért, mert mindkét céget viszonylag védettnek gondolják a válság hatásaival szemben.
