Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt még senki sem tudja, mit is értett pontosan a miniszterelnök azon, hogy a jegybank nem konvencionális eszközökkel is piacra lép majd. Tény viszont, hogy az MNB több, szokványosnak semmiképpen sem nevezhető megoldást már bevezetett. Úgy tűnik, szépen beindult az egyhetes euró és svájci frank devizacsere-ügylet, holnap pedig lezárul a jelentkezés arra a tenderre, amelyen a bankok hat hónapos lejáratra tehetnek szert euróforrásokra forint ellenében. A lapunknak válaszoló hitelintézetek azonban nem tűntek lelkesnek. Az MKB arról tájékoztatta lapunkat, hogy a konstrukció elemzése, a feltételek áttekintése még nem zárult le. A Budapest Bank (BB) szakértői is még csak vizsgálják annak lehetőségét, hogy érdemes-e a meghirdetett feltételek mellett csatlakozni.
A BB szerint a jegybanki eszközökkel akkor lehetne átütő hatást elérni, ha a tendereken való részvétel feltételein enyhítene a jegybank, illetve a már meglévő eszközök árazását közelítenék a piaci mértékhez. Véleményük szerint egyébként a régiós jegybankok kamatpolitikáján túl a kelet-közép-európai régió sérülékenysége, finanszírozhatósága kapcsán a kulcskérdés az itt tevékenykedő külföldi bankok politikája. Jelentős tőkekivonás esetén a régió jegybankjai valószínűleg teljesen tehetetlenek lennének, vagyis magasabb kamatszinttel sem tudnák meggátolni a tőkemenekülést kísérő árfolyam-összeomlást. A régió finanszírozási problémái kapcsán ezért van szükség külső, nemzetközi segítségre.
A jegybank devizalikviditást bővítő lépései az MKB Bank szakértői szerint mindeddig sikeresen meggátolták, hogy bármely bank illikviddé váljon. Mint hozzátették: kétségtelenül erős az elvárás, hogy az MNB gazdaságélénkítő intézkedéseket hozzon, holott ez egyáltalán nem feladata, ráadásul példa nélküli a környezet is. A világban mindenhol költségvetési forrásokból történnek a fontos gazdaságélénkítő és bankmentő lépések (például feltőkésítés, garanciavállalás), de Magyarországon nincs érdemi mozgástér, mivel nem növelhető a költségvetés hiánya. Ugyanakkor monetáris politikai eszközökkel önmagukban a válság természetesen nem kezelhető, de nem is ez történik. A kérdés, hogy az összes lépés együttesen eléri-e a kritikus mértéket, ami normalizálja a piacokat és enyhíti a recessziót.
