Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hitelintézeteknél, annak ellenére, hogy egyre több elemző gondolja azt, hogy a helyi devizák "átértékelődése" zajlik, a forint egyensúlyi árfolyamát a jelenleginél sokkal erősebb szintre teszik. Ez nyilvánvalóan érdekükben is áll, hiszen amennyiben az eurót 300 forint körül rögzítenék, az a hosszú távú devizaadósságokat is ezen a magas szinten betonozná be (jelenleg megemelkedtek a törlesztőrészletek, növekedtek a kockázatok, de lehet bízni a jobb jövőben). A jelenlegi körülmények között nem szabad a csatlakozási árfolyamról dönteni - hangsúlyozták az MKB Banknál -, mivel nem normálisak a gazdasági-pénzügyi viszonyok. Mint kifejtették: a csatlakozási árfolyamra vonatkozó döntés hosszú távra szól, és nemcsak a versenyképességet érinti, hanem a hazai lakosság és vállalatok jövedelmét és vagyonát is.
Nestor Barbara, a Commerzbank londoni elemzője szerint az egyensúlyi árfolyam most mindenütt kérdéses, hiszen az egész középtávú árfolyampályát újra kellett írni. A jelenlegi piaci volatilitás mellett az euró előszobájába (az ERM-2-be) való belépésre még a Magyarországnál felkészültebbek sem vállalkoznak, képtelenek ugyanis megfelelni az árfolyam-stabilitási kritériumnak. Magyarország mindemellett nem teljesíti az államadósságra vonatkozó kritériumot sem, és az új egyensúlyi pályája sem alakult ki. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a mostani extrém mértékű leértékelődés nem változtat a kívánatos eurócsatlakozási árfolyamon.
Az MKB-nál úgy látják, hogy hosszabb távon továbbra is alapvetően erősödés várható a javuló egyensúlyi helyzet miatt, de az elmúlt néhány hét elbizonytalanította a piacot a tekintetben, hogy milyen szintről indulhat meg ez az erősödés. A nemzetközi pénzügyi helyzet újabb romlása akár messze 300 fölé is viheti az euró kurzusát.
