Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Decemberben gyakorlatilag leállt a vállalatok hitelezése, a cégek hitelállománya a tranzakciók alapján jelentősen csökkent (részletek a 9. oldalon). A drasztikusabb gazdasági visszaesés elkerüléséhez mindenképpen növelni kell a finanszírozási lehetőségeket (a lehetőségekről cikkünk a 11. oldalon). A kormány erre több programot is kidolgozott, ezek azonban egyelőre csak nehézkesen indulnak be. A gazdasági miniszter szerint a termékfejlesztésekben a bankok meglehetősen lassúak (Napi, 2009. február 2.). A jogszabályok megjelenését, a refinanszírozási szerződések megkötését követően kerülhet sor a folyósítás feltételeinek megteremtésére, a szabályzatok és a számítástechnikai háttér létrehozására - magyarázták viszont az OTP-nél az eddigi csúszást.
A CIB Bank szakértője szerint az állam és "csatolt részei" számos olyan intézkedést tehet(ne), amelyekkel segít a likviditási problémán, úgy alakítja a pénzintézetek működési feltételeit, hogy azok hatékonyabban hitelezhessenek. Fontos feladat az is, hogy a szabályozással megakadályozzák a "buborékok", lefelé mutató spirálok, piaci anomáliák kialakulását. A banknál úgy látják, hogy mindezt jelenleg nem vagy csak igen kis mértékben teszik.
A K&H szerint a hitelezést a refinanszírozott hitelek folyamatának egyszerűsítésével, a még hiányzó terméktípusok (például forgóeszköz-finanszírozás kereskedelmi vállalkozásoknak) kialakításával, a garanciaintézmények kezességvállalási körének szélesítésével lehetne élénkíteni. Jelenleg - tették hozzá a banknál - főleg a folyamatosan külső forrásra szoruló cégeknél van gond. A K&H szakértői szerint elsősorban a kereskedelem, építőipar, valamint a szolgáltatók tartoznak ebbe a csoportba. A banknál úgy vélik, náluk is megoldás lehet az államilag támogatott forgóeszköz-finanszírozás bővítése és a garanciaintézmények kezességvállalásának kapcsolása a likviditást segítő hiteltípusokhoz - akár meglévő ügyletekhez is.
Az MKB-nál azt fejtegették, hogy gazdaságélénkítés leginkább a kereslet közvetlen vagy közvetett biztosításán keresztül történhet, illetve - különösen a válságban jobban érintett kkv-szektorban - a hitelek egy részére állami garanciával. Mint hozzátették: természetesen erre akkor kerülhet sor, ha az adott állam költségvetése megfelelő mozgástérrel rendelkezik. Az Erste Bank viszont egyértelműen további élénkítő hatást vár az eddigi kedvezményes kamatozású fejlesztési hitelkonstrukciók mintájára kialakított kedvezményes kamatozású, 1-3 éves forgóeszközhitel-programok bevezetésétől.
A hazai keresletélénkítés elsődleges forrásai a következő években az európai uniós támogatások mellett a refinanszírozott hitelprogramok - állították a CIB-nél is. Hozzátették azonban, hogy a refinanszírozott forrás igénybevétele, illetve lehívása miatt ezeknek a hiteleknek a bírálata és folyósítása több időt vesz igénybe. A banknál a garancia kiterjesztésének hasznosságáról elmondták: a bank által a pénzügyi befektetőknek eladott kötvényre vállalt állami garancia révén a bankok olcsóbban kapnak forrást, ezért olcsóbban tudják azt továbbadni az ügyfeleknek. A bank által az ügyfélnek adott hitel visszafizetésére biztosított kormányzati garancia révén pedig a bank által a várható veszteségekre "félretett" kamatrészt nem kell kifizetnie az ügyfélnek.
