Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának (MT) tagjai december 8-ai, nem kamatdöntő ülésükön egyetértettek abban, hogy az október 22-i rendkívüli kamatemelést alátámasztó körülmények változása indokolttá teszi, hogy a testület az előre bejelentettől eltérő időpontban is napirendre tűzze az alapkamat kérdését - derül ki a rövidített jegyzőkönyvből. A kamat 50 bázispontos csökkentését végül nyolc tag támogatta, míg ketten (Kopits György és Oblath Gábor) a tartásra szavaztak.
A tanács megítélése szerint a novemberi kamatdöntés óta az inflációs kilátások nem változtak érdemben és középtávon az alapkamat csökkentése mellett is elérhető az inflációs cél. Egyetértés volt abban is, hogy jelenleg a monetáris politikának az inflációs kilátásokon kívül a pénzügyi stabilitási kockázatokra is hangsúlyt kell helyeznie, azaz szem előtt kell tartani a gazdaság finanszírozási költségének csökkentése mellett a külső finanszírozás stabilitásának megőrzését is. Márpedig a magyar gazdaság sérülékenysége mérséklődött az államháztartás finanszírozási igényének csökkenése és a plafontörvény elfogadása nyomán, a konszolidációt segítette a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás is.
Az MT tagjai egyetértettek abban, hogy lehetséges és indokolt is a monetáris lazítás, megoszlott ugyanakkor a vélemény az időzítésről. Többek szerint a vezető jegybankok lépéseire reagálva érdemes gyorsabban korrigálni a 300 bázispontos rendkívüli kamatemelést. Egyesek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a monetáris politikának a gazdaság finanszírozása érdekében hosszú távon megfelelő, alacsonyabb szinthez kell közelítenie az alapkamatot. Mások azt hangsúlyozták, hogy - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - csak rendkívüli helyzetben lehet rendkívüli kamatdöntést végrehajtani, most pedig érdemes a lazítással a decemberi 22-i ülés időpontját megvárni. (A mai kamatmeghatározó ülésről a jegyzőkönyvet 2009. január 9-én teszik közzé.)
