Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Romokban hever a piac - foglalta össze röviden a piaci helyzetet a külföldi vásárlókra szakosodott One2One Property ügyvezetője, Péter Ágnes. Az otthoni ingatlanár-robbanás hozadékából többszörös tőkeáttételen keresztül Magyarországon befektető ír, angol és spanyol vásárlók teljesen eltűntek a piacról. Ez a vevőkör jellemzően úgy kalkulált, hogy ha sikerül megfelelően kiválasztani az ingatlant, akkor a felújítást és a majdani bérleti díjat is figyelembe véve nullszaldóval zárhatja a tranzakciót - így számoltak a tervasztalról vásárolt új lakásoknál is -, mert a hiteltörlesztést fedezi a bérletidíj-bevétel. Számításaik jobbára már kezdetben is utópisztikusak voltak - állapítja meg a szakértő, mert csak különlegesen kedvező esetben sikerült az elvárások szerint alakítani a feltételeket, a jelenlegi piaci helyzetben azonban erre nincs esély. Egyfelől nincs bevonható tőkéjük, másfelől sem az anyaországi, sem a magyar bankok nem hiteleznek a korábbi kondíciókkal. Ugyan a már megkötött hitelszerződéseken eddig nem változtattak a pénzintézetek, de Péter Ágnes szerint ez is csak hetek kérdése.
A külföldi befektetők jó része most jut el abba a fázisba, amikor a projekt végéhez közeledve a fennmaradó 80 százalékot ki kellene fizetni, ezért elég sokan az eladáson gondolkodnak. Erre azonban nem a mostani a legmegfelelőbb pillanat, mert az elmúlt két-két és fél évben nem volt akkora árnövekedés, hogy az elvárásoknak megfelelő profittal zárhassák az ügyletet, ezért ezeknek a vevőknek azt javasolják, hogy egyelőre tartsák az ingatlant. Péter Ágnes tapasztalatai szerint azok, akik háromnál kevesebb lakást vettek, rendszerint magánszemélyként kötöttek üzletet - ők megjelennek a közigazgatási hivatal nyilvántartásában, ha nem elsődleges lakóhelyként jelölték meg a megvásárolni szándékozott ingatlant -, a többlakásos portfóliót összeállítóknak már megérte a cégalapítás költségeit fedezni, ez a csoport csak a cégbíróságon keresztül vehető számba. Az elmúlt öt évben évente nagyjából 5 ezer lakást vásároltak a külföldiek az országban, ez a volumen most körülbelül a tizedére csökkent. Budapesten az angol, ír, spanyol dominancia volt a jellemző, a nyugati országrészben inkább az osztrákok és a németek vásároltak, bár ők nem csak befektetési célból.
Hasonlóan borúlátóan ítélik meg a piacot a szintén sok külföldi vevőt kiszolgáló Central Home-nál. Tapasztalataik azt mutatják, hogy akad ugyan érdeklődő, de csak a visszatérő ügyfelek vásárolnak. Továbbra is találkoznak olasz, svájci és ír befektetőkkel, vagyis az érdeklődés nem csökken a magyar piac iránt, viszont a partnerek most túl kockázatosnak tartják a magyarországi befektetést.
Horváth Gyula, a Hidasi és Társa ügyvédi iroda jogásza az irodák tapasztalatait alátámasztva szintén a befektetési céllal vásárló külföldi vevőkör eltűnéséről számolt be. Aki még a piacon van, az már saját használatra vesz lakást, mert itt tanul, itt van a családja vagy más személyes oka van rá. Az ügyvéd szerint egyre több külföldi vevő próbálja értékesíteni a rendszerint túlárazottan megszerzett lakást, vevő híján azonban ez kevés sikerrel kecsegtető próbálkozás.
