Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Bankszövetség szakmai munkacsoportja - erős kormányzati nyomásra - ajánlást fogalmazott meg, amelynek alkalmazásával a hazai pénzintézetek 2009. január elsejétől bevezetik az alapszámla-szolgáltatást. A pénzintézetek azt vállalták, hogy havi 350 forintos díjért az ügyfelek számára olyan számlát kínálnak, amelyhez díjmentesen egy legalább belföldön használható elektronikus bankkártya tartozik, amelyen keresztül az ügyfelek havi két alkalommal ingyen vehetnek ki pénzt az atm-készülékekből. A kártyákkal korlátlan számban lehetne díjmentesen vásárlási tranzakciókat végezni. A számla alkalmas lenne átutalások fogadására és indítására, arról csoportos beszedéssel lehetne közüzemi számlákat fizetni - ez utóbbi tranzakciók azonban díjkötelesek lennének. Azokon a településeken, ahol elektronikus elfogadóhelyek (atm, pos) nem állnak rendelkezésre, az ingyenes készpénzfelvételre bankfiókokban vagy - külön megállapodás után - a postákon nyílna lehetőség.
Alapszámlát csak annak az ügyfélnek lesznek kötelesek biztosítani a bankok, akinek számlájára rendszeres jövedelem-jóváírás érkezik. (Ha ez a feltétel nem teljesül, az alapszámla standard számlává módosítható.) A kormányzat a korábbi egyeztetéseken vállalta, hogy bizonyos körben kötelezővé tenné a munkabérek számlára utalását. A pénzintézetek szerint ugyanakkor a "normál" életvitelt folytató lakosság döntő része már rendelkezik bankkapcsolattal. Az intézkedés nyomán vélhetően csak néhány százezer olyan ügyfelet nyer a bankszakma, aki a minimálbérhez közeli bérszinttel rendelkezik, s aki aktív bankkapcsolat helyett már a jövedelem jóváírásának napján egy összegben felveszi a teljes rendelkezésre álló összeget, más banki szolgáltatást pedig nem vesz igénybe.
Komoly az aggodalom a bankszektoron belül azzal kapcsolatban is, hogy az alapszámla-szolgáltatás jelentősen kannibalizálni fogja a már meglévő állományokat - különösen nagy a félelem az átszerződéssel kapcsolatban azokat az ügyfeleket érintően, akik eseti vagy rendszeres szociális juttatásaikat (gyed, gyes, szociális és munkanélküli-segély) vagy éppen nyugdíjukat kapják jelenleg is bankszámlára. Összességében a bankok úgy érzik, számukra ez a szolgáltatás veszteséges lesz.
Információink szerint a Pénzügyminisztérium (PM) a közelmúltban puhított elvárásain. Míg korábban a maximális havi díj mértékét 300 forintban határozták meg, a PM rábólintott a 350 forintra, és kikerült az ajánlásból az is, hogy az alapszámlához - korlátozott számban - ingyenes átutalási/csoportos beszedési szolgáltatás is tartozzon. Az évi 4200 forintos díj ennek fényében már nem tűnik olyan rossznak a bankok számára - jó néhány hitelintézetnél találunk hasonló áron ugyanilyen szolgáltatást nyújtó konstrukciót. Más kérdés, hogy ezeket a csomagokat üzletpolitikailag fontos célcsoportoknak kínálják - a legtöbbször az elektronikus bankolást választó ügyfelek kaphatnak kedvező díjú számlacsomagot.
