Nagy hibákat követtünk el - ismerte el Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója a pénztár-konferencián. Úgy véli, az a legnagyobb gond, hogy a hosszú távú megtakarításokat igyekeznek a rövid távú instrumentumokhoz árazni, velük összehasonlítani. Schuszter szerint az ingatlanalapok mostani problémái is hasonlatosak - szerinte hiba volt a rövid távú hozamokkal "versenyeztetni" az ingatlanalapok hozamát. Ugyancsak hiba az időhorizont figyelmen kívül hagyása: meglehet ugyanis, hogy a mostani ígéretes akciós betéti kamatok vonzóak, de középtávon például a most - nem kis részt a bankok ösztönzésére - eladott ingatlanbefektetési jegyek nagyobb hozamot hoznának az ügyfeleknek. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint nem tudatos döntés állt a bankok kamatdöntései mögött, nem is az ingatlanalapok ellenében áraztak. A szakember emlékeztetett arra, hogy Németországban is ingatlanalapok sorát függesztették fel, vagyis látható, hogy most globális szinten vannak problémái az ingatlanalapoknak.
Vagyonkezelői vélemények szerint a PSZÁF-felfüggesztés lényegében megásta az ingatlanalapok sírját. A magyarországi alapok ugyanis eddig likvidek voltak, köszönhetően annak, hogy portfóliójuknak csaknem fele pénzpiaci instrumentumban volt, vagyis bírták volna még a pénzkivételt. Most azonban a kockázat híre elterjedt a piacon, a felfüggesztés után felerősödő pénzkivéttel lehet számolni. Az alapkezelők egy része vélhetően kénytelen lesz az ingatlanokhoz is hozzányúlni, az eladói kínálat növekedése értékcsökkenéshez vezet, ami növeli a pánikot, illetve ahhoz vezet, hogy más alapok is kénytelenek lesznek eladóként megjelenni a piacon.
