Több mint 60 százalékkal, 19 milliárd forintra növekedett a K&H Bank-csoport féléves profitja. A pénzintézet a profitnövekedést az elmúlt időszak komoly szigorának köszönheti - erre utal az, hogy a céltartalékképzés előtti - önmagában pusztán 7,4 százalékos növekményt mutató - működési eredmény 300 millióval elmarad a céltartalékok után számított 27,6 milliárd forinttól. Vagyis jelentős céltartalék-felszabadítás történt. Gombás Attila pénzügyi igazgató szerint a bank konzervativizmusa az üzleti életben is jól jön: a szakember megerősítette lapunk korábbi információját, mely szerint az elmúlt év során - a versenytársakat jócskán, igaz, némileg kényszerből megelőzve - vállalati portfóliót tisztító társaság ma a hitelszigorításokkal küzdő konkurenseknél kicsit kedvezőbben tud árazni a vállalati hiteleknél. Ez a későbbiekben vélhetően szembetűnőbb lesz.
Ugyancsak erény a forrásdrágulás idején, hogy a K&H - bár a lakossági betéteknél komoly visszaesés mutatkozik - 100 százalék alá tudta tornázni hitel/betét mutatóját. Marko Voljc, a K&H-csoport vezérigazgatója szerint az, hogy az alapkezelő 18,8 százalékra tudta növelni piaci részesedését, komoly eredménynek mondható, hiszen számottevően nem növekszik a megtakarítások állománya, így a K&H komoly versenyben állt helyt - ráadásul a garantált alapokból származó pénzek jó része hosszú betétként hasznosul a banknál.
A kedvező mutatóhoz az is kellett, hogy hiteloldalon csak 4 százalékos növekedést mutasson ki a K&H. Ezt Gombás Attila azzal szépítette, hogy a devizatúlsúly miatt az erősödő forint mintegy 6 százalékkal értékelte le az állományt, ráadásul - hangsúlyozta a pénzügyi vezető - a bank hiteleinél a piacnál prudensebb, magas kockázatra és fedezet nélkül a versenytársaknál sokkal nehezebben ad hitelt.
A féléves tőkeadatok ugyanakkor bizonyosan romlani fognak: a nyári hónapokban fizette ki ugyanis a K&H a tulajdonos KBC-nek történetének második, ezúttal 29 milliárd forintos osztalékát.
