A legutóbbi adatok szerint Magyarország kitermelhető kőolajvagyona 19,7 millió tonna, földgázvagyona pedig 3356,9 gigaköbméter, ebből a gazdaságosan kitermelhető ipari kőolaj 17,4 millió tonna, míg az ipari földgázkészlet 57,6 gigaköbméter - mindez a folyamatosan emelkedő nyersanyagárakat figyelembe véve érthetően felkeltette a kitermelésben érdekelt külföldi cégek figyelmét is: a Mol Nyrt. mellett hét másik, többnyire külföldi tulajdonú cégnek van szénhidrogénre, egyben földgázra is vonatkozó kutatási joga.
Az engedélyes kutatók közül a Geomega Kft. Penészleken földgáztermelő fúrást mélyített; a Winstar Kft. munkatársai Koppányszántón földgáz-indikációt észleltek és tovább kutatnak; a Magyar Horizont Energia Kft. három fúrásából egy földgáztermelő lett, két fúrás során földgáz- és párlatbeáramlást észleltek; a Toreador Kft. földtani-geofizikai elemzést végez és a lemélyített fúrások adatait tovább értékeli Szolnok térségében; a TXM Kft. a Makó-árok területén folytatja a nem konvencionális típusú, nagy mélységű földgázvagyon kutatását, a termelés lehetőségeinek vizsgálatát - tudtuk meg Katona Gábortól, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettesétől. A koncessziós kutatást végzők közül a Rába Xprom Energia Kft. Csákánydoroszlónál végzett kutatást, a Blue Star '95 Kft. az inkei területen tevékenykedik. Mindezek mellett a Mol is évi átlagban több milliárd forintot fordít kutatásra mintegy 30 magyarországi területen. A mélyben levő ásványi kincs az állam tulajdona, csak a kitermeléssel megy át a vállalkozó tulajdonába. Addig azonban a kutatásokkal feltárt készletek a mélyben maradnak, amíg a társaság bányatelket nem fektet és kitermelési jogot nem szerez. Az már a vállalkozó döntése, hogy megéri-e kitermelnie a feltárt vagyont. Ha nem gazdaságos számára a kitermelés, akkor vissza kell adnia a bányatelket, ezáltal a terület szabaddá válik. A kitermelt szénhidrogének után pedig a mennyiség értékének függvényében változó, 12-30 százalék közötti bányajáradékot kell fizetni.
Mivel a kutatást végző cégek a kötelező adatszolgáltatáson túl szinte minden adatot üzleti titoknak minősítenek, rendkívül nehéz további információhoz jutni. A két területen, Szolnok és Tompa térségében is kutató cég, az amerikai tulajdonú Toreador Hungary Kft. 2005-ben kezdte magyarországi tevékenységét, de Magyarország mellett Franciaországban, Romániában és Törökországban is kutat. A szolnoki kutatási területen 2700 négyzetkilométeren elvégzett fúrásuk eredménye szerint nem ipari értékű mezőt találtak - a cég 2008-ra egy tízmillió dolláros projektet tervez ott, amelynek részeként egy 170 négyzetkilométeres területen még két további kutatófúrást és ehhez kapcsolódva háromdimenziós szeizmikus mérést végeznek el. A tompai, mintegy 500 négyzetkilométeres térségben pedig mindhárom kutatófúrásuk szénhidrogénre meddő eredménnyel zárult, ami azt jelentheti, hogy akár vízet vagy termálvízet, esetleg geotermikus hőt rejtő mezőt találtak, ám ezt üzleti titokra hivatkozva nem akarta megerősíteni a cég.
Mayer György