Jövőre hatszázalékos béremelést terveznek a német tulajdonú cégek Magyarországon, ám a valós mérték ennél várhatóan magasabb lesz, a 4-5 százalékra prognosztizált infláció, valamint az idei reálbércsökkenés miatti kompenzációs igények miatt - mondta Vahl Tamás, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) elnöke. Az NMIKK felmérése szerint az idén például a korábban tervezett 7,4 százalékosnál nagyobb mértékű volt a megkérdezetteknél a keresetemelés: összességében 8,2 százalékkal, az országos átlagnak megfelelően emelkedtek a keresetek. A kamara tapasztalatai szerint 2000 óta folyamatosan emelkednek a magyar bérek, a munkaerőköltségek növekedése az egyik legmagasabb volt Európában, igaz, ezzel arányosan nőtt az itt tevékenykedő vállalatok termelékenysége is, így az ország munkaerőköltség alapú versenyképessége nem romlott számottevően. Ahhoz, hogy ez a jövőben is így maradjon, fokozottan ügyelni kell a vállalati igényeknek megfelelő szakképzett munkaerő kibocsátására.
A termelékenységet egyebek mellett a nyereségességhez kötött bérpolitika is segíti: a felmérés szerint az átlagon felüli jövedelmezőségű vállalkozások 40-100 százalékkal fizetnek többet vezetőiknek, mint a jövedelmezőségi átlagtól elmaradó cégek. Egyre több helyen és munkakörben alkalmaznak teljesítményfüggő bérelemeket. A vezető beosztásúak és az ügyvezetők háromnegyede, a képesített szakemberek 60, továbbá a fizikai munkások mintegy 70 százaléka kapja jövedelmének egy részét eredményfüggő szempontok alapján. Ezek jelentős részét szerződés rögzíti, sok helyütt pedig az éves eredmények értékelésekor dől el, hogy milyen prémiumra, jutalomra, pluszjavadalmazásra számíthatnak a dolgozók.
