Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Egyes információk szerint jövőre akár 40 százalékkal is emelkedhet az elektromos áram ára a nagyfogyasztók számára. Reális mérték lehet ez?
- A nagyfogyasztók eddig döntően a szabadpiacon vásároltak, nem a közüzemi rendszerben. Közülük többen többéves szerződéssel rendelkeztek, aminek alapján például míg a közüzemi árak 57 euró/MWh körül voltak Magyarországon, addig ezek a nagyfogyasztók - akár többéves szerződés keretében - adott esetben 38 euró/MWh áron jutottak hozzá az elektromos áramhoz. A szerződések megkötése óta azonban a világpiacon teljesen más tüzelőanyag-árszint alakult ki. A kőolaj ára történelmi magasságot ért el, az urán - mint energiahordozó - ára is döbbenetes mértékben emelkedett az év eleje óta, ezért a villamos energia tőzsdei ára is jócskán megugrott Európa-szerte. Ilyen körülmények közepette tehát például a három évvel ezelőtti megállapodásban meghatározott árhoz képest az említett 40 százalékos emelés most reális, a nagyfogyasztók persze mindezt most a liberalizációval hozzák összefüggésbe.
- Milyen mértékben emelkedhet januártól a lakossági áram ára?
- Az egyetemes szolgáltatás energiaigényét 12 TWh-ban határoztuk meg. Ezt a mennyiséget a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. nem vitte ki az aukcióra. Az MVM az egyetemes szolgáltatókkal kötött éves szerződésben garantálja, hogy ezek a cégek mindenképpen hozzáférjenek ehhez a mennyiséghez. Úgy gondoljuk, hogy itt tere van az úgynevezett költségalapú árazásnak. Valószínűleg ismert, hogy az MVM korábban is költségbázison alakította ki a közüzemi árszintet. Most sem tapasztalunk olyan körülményt, ami az MVM-et eltéríthetné ettől a gyakorlatától. Tehát nem látunk olyan tényezőt, ami miatt a lakossági áramszolgáltatás esetében két számjegyű áremelkedésre kellene számítani. Arra a továbbiakban is lehetőség van, hogy a Magyar Energia Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal rátekintsen az MVM árképzésére, az egyetemes szolgáltatásnál ugyanis az állam nem vonul ki teljesen a rendszerből, az árrés esetében megmarad a hatósági árszabályozás.
- Lesz-e, s ha igen, mikor Paks II?
- Ma nem látunk olyan szcenáriót, amely atomenergia nélkül 2020 után reális energiamérleget mutatna. Persze ezzel nem állítom azt, hogy nincs ilyen lehetőség. Azt gondolom, hogy az atomenergia kivétele a rendszerből a költségeket illetően jelentős áldozatokkal járna, vagyis emelkedést okozna. Abban sem vagyunk biztosak, hogy az atomenergia nélkülözése a költségek megemelkedése mellett nem okozna-e még nagyobb problémát. Azt a 40 százalékos részarányt, amit ma Paks képvisel az elektromos áram előállításában, csak a fosszilis energia tudná kiváltani, még akkor is, ha rendkívül ambiciózus tervet fogalmaztunk meg a megújuló energiaforrások térnyerésével kapcsolatban. A szén és a földgáz viszont környezetvédelmi, ellátási okokból sem képzelhető el a jövő energiaforrásának alapjaként. Mindezek figyelembevételével egyértelmű, hogy 2020 után is szükség lesz az atomenergiára. A társadalmi vita valós kérdése az lehet, hogy akar-e Magyarország a jelenleginél nagyobb részarányt biztosítani az atomenergiának. És ha igen, akkor ehhez kell-e egy, a meglévőkön túli újabb blokk. Mi ma nem állítjuk azt, hogy erre szükség lenne.
- Mikor születik döntés arról, hogy januártól hány vonalon szünetelteti az állam a vasúti közlekedést?
- A tárca vezetője hamarosan dönt a 2008. évi integrált vasúti és autóbusz-menetrend véglegesítéséről, széles körű egyeztetést és a részletes vizsgálatokat követően. Ezeken a vonalakon nem csupán az utasok számát mértük fel, hanem többek között megvizsgáltuk a párhuzamos autóbusz-közlekedés útvonalát és kihasználtságát, az áruszállítást, a térségi és nemzetközi összeköttetést, és a környezeti hatásokat. Ennek összefoglalóját mindenki elolvashatja a minisztérium honlapján.
- Éves szinten mennyi pénzt lehet a vasúti közlekedés szüneteltetésével megtakarítani?
- Ennek az intézkedésnek éves szinten 4-6 milliárd forint lehet a közvetlen megtakarító hatása. Ezt sokan keveslik, de ha hozzátesszük, hogy körülbelül 100 milliárd forintot kellene költeni arra, hogy az érintett vonalak legalább az elfogadható, elvárható színvonalú vasúti szolgáltatást nyújtsák, akkor ez már más megvilágításba kerül. Tegyük fel, hogy ezt a hatalmas forrást az önkormányzatok rendelkezésére tudnánk bocsátani, hogy ezzel fejlesszék a közösségi közlekedési rendszerüket. Vajon a napi pár száz utast szállító, rendszerint kedvezőtlen vonalvezetésű vonalak teljes rekonstrukciójára fordítanák-e?
- Hány kilométert és hány munkavállalót érint a döntés?
- Mintegy kétezer kilométert érint az a 38 vonal, amelyek javaslatunk szerint kistérségi vasútként működhetnének tovább. Azt egyelőre még nem tudjuk megmondani, hogy ez hány munkavállalót érintene, előbb arról kell döntenünk, hogy hol rendeljük meg a közszolgáltatást, hol mutatkozik érdemi nyitottság a térségi vasutak beindítására, és utána tudjuk a MÁV-tól bekérni azt az információt, hogy ez hány főt érinthet.
- Ezeken a vonalakon a korábbi gyakorlat szerint a Volán-társaságok szállítják majd az utasokat, amelyek a MÁV-hoz hasonlóan veszteségesen végzik ezt a tevékenységet. Miért ők bukjanak?
- Természetesen a Volánoknál sem gazdaságos minden vonal, de ekkor az uniós rendeletre hivatkozva - az indokolt költségek mértékéig - veszteségtérítésért hozzánk fordulhatnak. Voltak olyan cégek, amelyek az idén megtették ezt, meg is fogják kapni a szükséges mértékű kompenzációt. A Volánok egyébként kora ősszel azért berzenkedtek, hogy a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló törvény változása miatt is kedvezőtlen helyzetbe kerültek. Ennek van valós alapja: a Pénzügyminisztériummal közösen megtettük a szükséges intézkedéseket, hogy az ágazat finanszírozásához szükséges források rendelkezésre álljanak.
- A vasútról térjünk át a közútra. Alagúttal avagy az ennél olcsóbbnak gondolt alagút nélküli változatban épül meg az M6-os?
- Tervezői oldalról valóban felmerült egy alagút nélküli alternatíva gondolata. A GKM elrendelte ennek vizsgálatát. Természetesen figyelembe kell venni az ár mellett a megvalósulás időigényét is. Éppen ma születik döntés a beruházással kapcsolatban.
