BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Biztató a hazai nyomdapiac első féléve

Előzetes információk szerint az év első felében - "dacolva" a kormányzati megszorítások negatív hatásaival - átlagot tekintve viszonylag jó időszakot zárt az itthoni nyomdapiac, aminek egyik legfontosabb mutatója, hogy az ágazatban nem indult el a csődhullám - derült ki a Peller Katalinnal, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkárával folytatott beszélgetésből.

2007. október 1. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

- Egy tanulmány alapján az ön által publikált összefoglalóban és szakmai fórumokon ismertetett adatok szerint a következő egy-két évben az európai uniós nyomdapiacon kínai térnyerésre kell fölkészülni. Előfordulhat, hogy heti vagy havi magazinok impresszumaiban nemsokára kínai nyomdacégek elérhetőségét olvashatjuk?
- Azzal egyelőre nem kell számolni, hogy a rövid átfutású sajtótermékek kínai nyomdákból kerülnek a magyar olvasókhoz, ám a könyvnyomdáknak már most konkurenciát jelent az ottani nagy kapacitás, akárcsak a csomagolóanyagok esetében. A nagy távolság ellenére a nyomdai késztermékek hajón átlagosan 30, közúton 20, repülőgépen pedig egy nap alatt Európába kerülhetnek Kínából, ahol a nyomdák száma országosan 97 ezerre tehető - az Európai Unióban összesen 120 ezer - ebből a három legnagyobb körzetben csaknem 60 ezer. Mindez - a mennyiséget tekintve - az elmúlt tíz évben csaknem kilencszeres gyarapodást jelent, s e termelőhelyek éves átlagban csaknem 15 százalékos növekedést produkálnak, sőt a csomagolás és a kereskedelmi kiadványok területén 40 százalékos az éves bővülés. A növekedés egy részét a helyi piacok szívják föl, ám egyre több megbízást kapnak Európa számára, hiszen az előállítás költségeiben nagyon versenyképesek. Ezt jól mutatja, hogy míg 1995-ben Európába összesen 75 millió euró értékű exportmunkát végeztek a kínai nyomdákban, addig ez az érték 2004-ben elérte a 454, tavaly pedig a 650 millió eurót. Kezdetben a nyugat-európai országokból érkeztek a megrendelések, manapság Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország is fölkerült a kínai nyomdapiac exportlistájára. Az elmúlt négy évben a csehországi megrendelések négyszeresére, a szlovákiaiak pedig a duplájára nőttek. Itthon - egy szakmai számítás szerint - az importnövekedés üteme eléri a 60 százalékot. Ebből arra lehet következtetni, hogy egyre több olyan nyomdai termék állítható elő, amelynek piacra kerülését nem befolyásolja a viszonylag rövidnek mondható 20-30 napos szállítási idő...
- Az elmúlt években arra panaszkodtak a hazai nyomdák, hogy az alacsonyabb vállalási ár miatt a környező országokba viszik a főleg kereskedelmi célú, nagy mennyiségben készülő kiadványok nyomdai munkáit. A kínai nyomdák náluk is olcsóbbak?
- Sajnos nincsenek egzakt módon összehasonlítható vállalási árak, így inkább csak következtetni lehet arra, hogy a megrendelések azért növekednek, mert a kínai nyomdák lényegesen olcsóbbak. Egyelőre azt sem lehet pontosan fölmérni, hogy - a könyveken kívül - milyen típusú kiadványok nyomtatására kapnak egyre több megbízást. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem lenne szerencsés, ha pánikhelyzet alakulna ki, hiszen a magyarországi nyomdák jelentős hányada korszerű eszközökkel és technológiával dolgozik. Az előnyökhöz tartozik még, hogy egyre többnek ISO minőségbiztosítási tanúsítványa is van, és persze a megrendelőhöz való közelség, az azonnali konzultáció lehetősége mindenképpen a helyben gyártást indokolja. Ám a piaci helyzet nemcsak azért kiélezett, mert megjelentek a kínai nyomdai kapacitások, hanem az itthoni cégek is nagy versenyben vannak egymással.
- Az év elején (Napi nyomdapiac, 2007. március 29.) a hazai nyomdák inkább a kormányzati megszorítások negatív hatásaitól tartottak, nem a kínai export megjelenésétől. Idén ez idáig milyen eredményről tud beszámolni?
- Hivatalos idei féléves árbevételi adatok még nincsenek, sajnos csak becslésre lehet hagyatkozni, mivel még a tavalyi évről sincs KSH-összesítés. Az év első felében átlagban elég jól teljesítettek a nyomdai vállalkozások, kevesen jelezték megrendelések elmaradását. Viszont éves szintű várakozást még becsülni sem lehet, mivel általában a második félév alakítja a nyomdák eredményeit. Szakmai információk szerint általában elmondható: folytatódik a nyomdák korszerűsítése, több és többféle modern berendezést állítanak üzembe. Főleg a nagyobb nyomdákra jellemző, hogy - a versenyben maradáshoz - a szolgáltatások körét minden lehetséges eszközzel igyekeznek bővíteni.
- Miből finanszírozzák mindezt?
- Talán ellentmondásnak tűnik, de a fejlesztéseknél az óvatosság az egyik jellemző piaci magatartás. A múlt évi forint/euró árfolyam-ingadozás a legtöbb nyomdát ésszerű tartalékolásra is késztette, az idén pedig a további költséghatékonyságra kellett koncentrálniuk. Ennek egyik megoldása a korszerű és sokféle szolgáltatást nyújtó, ugyanakkor energiatakarékos eszközök, berendezések beszerzése. Amit csak lehet, saját forrásból finanszíroznak, ugyanakkor az elmúlt évektől egyre jellemzőbb tendencia van kialakulóban: a berendezéseket, az eszközöket szállító cégek a vásárláshoz kedvező finanszírozási konstrukciókat is ajánlanak, hiszen közöttük is meglehetősen nagy a verseny. A talpon maradáshoz tehát egymásra vannak utalva, eddig sikerrel. Abban egyelőre csak bizakodhatunk, hogy a fejlesztésekkel való előremenekülés a következő években nem okoz csődhelyzetet. Nagyjából ennyi időnek kell eltelnie, hogy kiderüljön: mennyire képesek hosszabb távon versenyben maradni egymással és a külföldi konkurens nyomdákkal szemben.
- Az eszközfejlesztés csak ideig-óráig hozhat versenyelőnyt. Milyen területen erősíthetnek még a hazai nyomdák?
- Átfogó szolgáltatáscsomagot kell összeállítaniuk és kínálniuk. Azok teszik jól, amelyek nemcsak a legújabb berendezések beszerzésére koncentrálnak, hanem arra is, hogy korszerű marketingszemlélettel elébe menjenek az igényeknek, illetve felhívják magukra a potenciális megrendelők figyelmét. Ehhez az eddigi piaci szemléleten is változtatni kell: a nyomdát "egészként" kell a megrendelők figyelmébe ajánlani. Ennek megfelelően át kell alakítani a nyomda szervezeti egységeit. Ebben hangsúlyossá válik a marketinggel foglalkozó részleg, amelynek a kereskedelmi feladatokon kívül immár az imázst is erősítenie kell. Egyre több nyomda ismeri föl ezt a helyzetet és tudja, hogy nem elég kiváló minőségben teljesíteni egy-egy megrendelést, annak elnyeréséért önálló arculattal is jelen kell lennie a piacon. Erre a szemléletváltásra szeretnénk ráirányítani a figyelmet a november közepén megrendezendő, az ágazat szakembereinek szóló menedzserkonferencián, ahol neves előadóktól hallhatjuk, hogyan kell "eladni" egy nyomdát.
- Hogyan működik a nyomda- és papíripari szövetség által idén tavasszal elindított adósfigyelő szolgáltatás? Milyen összértéket mutat az adóslista? Van-e jellemző tartozói kör?
- Kedvezőek a visszajelzések, heti rendszerességgel frissítjük az adatokat. Van olyan partnerünk, aki minden fontosabb tárgyalása előtt megnézi az aktuális információkat, és bizony volt olyan adat, amelyet a maga javára tudott felhasználni. Jelenleg összesen mintegy 20 millió forint kintlévőséget tartunk nyilván, ebben van olyan, amelyik 2003 óta esedékes. Az adósok között éppúgy találunk kiadókat, mint ahogy alvállalkozóként egyik nyomda is tartozik a másiknak.
- Milyen formában ellenőrzik a bejelentő cég adatainak hitelességét?
- Az adatok hitelességét a "panaszos" cégnek kell garantálnia. S bár csak a szakmai szövetség tagjai láthatják az adóslistát, valótlan adatokkal nincs értelme rossz hírbe hozni valakit, mert az visszaüt. Ugyanakkor - ezt inkább személyes tapasztalatként mondom - a jelenleginél valószínűleg nagyobb összeget tesz ki a körbetartozások értéke, de a cégek sok esetben a jó kapcsolatok megtartása érdekében inkább igyekeznek egymás között elintézni a mielőbbi elszámolást.

Bubrik Gáspár
Bubrik Gáspár

Ez is érdekelhet