Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány betiltaná a nyilvános zárt helyeken a dohányzást; Magyarország ezt az álláspontot képviseli majd az Európai Bizottság (EB) egészségügyi miniszteri találkozóján – jelentette ki Horváth Ágnes, a tárca vezetője a kabinet ülése után. Az EB ugyanis május 31-ig várja a tagországok javaslatait a Dohányfüstmentes Európa felé című zöld könyvhöz, amely a dohányzás elleni küzdelem eddigi eredményeit és a további lépéseket foglalja össze. Az EB célja, hogy 2009-re a tagállamok többségében szigorúan korlátozva legyen a nyilvános zárt helyen történő dohányzás. Horváth szerint társadalmi egyeztetésre van szükség a tilalom bevezetése előtt. Lapértesülések szerint az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) átfogó tilalmat javasolt a tárcának, amely vonatkozna a zárt munkahelyekre és közterületekre, a tömegközlekedési eszközökre és egyéb közterületekre, mégpedig kivételek alkalmazása nélkül. Ezenkívül korlátozásokat javasolnak a nyitott közterületekre – például stadionok, buszmegállók, vasútállomások peronja – is.
Nem kell attól tartani, hogy teljes dohányzási tilalom bevezetése esetén kiürülnek a vendéglátóhelyek, mivel minden eddigi felmérés szerint Magyarországon vonzóbbak lennének a teljesen dohányfüstmentes helyek a dohányzók és a nem dohányzók számára egyaránt – jelentette ki Szilágyi Tibor, a Magyar Dohányzásellenes Koalíció (MDK) képviselője. Az Eurobarometer nemrégiben közzétett felmérése szerint ugyanis a magyarok 58 százaléka határozottan, további 24 százaléka pedig inkább támogatná a dohányzás teljes tilalmát az éttermekben. A vendéglősök nem így látják: Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint részben megvalósíthatatlan lenne, részben katasztrofális hatásokkal járna mind a vendéglátóhelyekre, mind az állami büdzsére nézve, ha Magyarországon betiltanák a dohányzást a vendéglőkben (NAPI Gazdaság, 2007. május 29., 1–3. oldal). Bár a vélemények szerint a tiltás csökkenti a dohányzást és növeli a leszokás arányát, a szabályozással élő országok vendéglátó-ipari adatai szerint ez nem egészen helytálló. A csökkenő forgalom mellett nem mutatható ki szignifikánsan a fogyasztás mérséklődése és a cigarettafogyasztás rendszerint „sikké” válik, ahol túlzottan szigorítják a füstölést.
Az aktív dohányzás – 2004-es árakon számolva – mintegy 330 milliárd forint kiadást jelent a társadalomnak évente, ehhez a passzív dohányzás miatt további 17 milliárdos költség párosul. Ezzel szemben a gyártásból és forgalmazásból származó állami bevétel alig 260 milliárd forintra rúg; ezen belül 180 milliárd származik a jövedéki adóból, 60 milliárd áfából és körülbelül tízmilliárd forint befizetés az ágazatban dolgozók bérterheiből – mondta Tompa Tamás, a GKI kutatója. A társadalmi egyenleg tehát évi mintegy 90 milliárd forint – ez a GDP hozzávetőleg 0,4 százaléka – veszteséget mutat. A GKI elemzése szerint az aktív dohányzás miatt évente több mint 22 ezer, a passzív miatt pedig további 2300 ember hal meg.
