Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Felemásan zárta a tavalyi évet a magyarországi reklámpiac: míg az első félévben a labdarúgó-világbajnokság és a parlamenti választások miatt pezsgett a szektor, a második hat hónap teljesítményét már a fiskális megszorítások is komolyan rontották. Ezzel együtt a listaáras adatok alapján a reklámköltés mindkét félévben nagyjából kiegyenlített módon, 6-7 százalékkal gyarapodott, 2006 egészében pedig 7,2 százalékos volt a bővülés, így a piac értéke elérte az 540,8 milliárd forintot – derül ki a TNS Media Intelligence (korábbi nevén Mediagnozis) adataiból. Szakértők szerint a kilencvenes években mért 40, illetve az előző éveket jellemző 15-20 százalék körüli növekedéshez képest ez az inflációt alig pár százalékkal meghaladó bővülés igencsak visszafogottnak mondható, ráadásul 2007-ben ennél is kisebb növekedésre lehet számítani.
A reklámköltésből továbbra is a televízió és a sajtó részesül a legnagyobb arányban, de 2006-ban mindkét médiatípusnál csak a piaci átlag alatti, 5 százalékos listaáras bevételnövekedést mértek, miközben a rádiónál 16, köztéren 21, az indoor médiumokban 22, az interneten pedig 70 százalékkal költöttek többet a hirdetők 2005-höz képest. A napilapok számára különösen szomorú, hogy 15 év után tavaly a magazinok reklámbevétele meghaladta azokét. A magazinpiac növekedési motorját a női lapok, a programmagazinok és a tévéújságok jelentik, azok reklámbevétele ugyanis 8–12 százalékkal bővült. Ráadásul miközben a megyei napilapok évről évre egyre több hirdetést vonzanak, az országos napilapokban folyamatosan zsugorodik a reklámok mennyisége.
A legtöbbet hirdető ágazatok eltérő mértékben növelték hirdetési kiadásaikat. A reklámköltését 2000 óta évente 15–30 százalékkal növelő élelmiszerszektor már 2005-ben visszafogta a tempót (8 százalékkal bővült), 2006-ban pedig „befagyasztotta” reklámbüdzséjét. A leglátványosabban a távközlési szektor húzta be a féket: a klasszikus reklámokra szánt büdzséjét hosszú éveken át 15 százalék felett növelő telekomcégek csaknem egymilliárd forinttal hirdettek kevesebbet tavaly, mint egy évvel korábban. A legaktívabb piaci szektorok közül csak a szolgáltatások költése nőtt a korábbi évnél gyorsabban (45 százalékkal), főként a politikai pártoknak, valamint a chat-randi, sms-küldő, csengőhangletöltő és telefonos társkereső szolgáltatásoknak köszönhetően. (A pártok tavaly 8,5 milliárd forintot költöttek el a médiában, míg a telefonos szolgáltatások népszerűsítésére 6,3 milliárd forint jutott.) A távközlési piacon a visszaesés fő oka, hogy a T-Com reklámbüdzséje 50, a Tele2-é pedig 52 százalékkal csökkent. A hirdetői lista első felében ezúttal is a nagy FMCG-cégek vannak. Tavalyhoz képest a Procter & Gamble több mint 40 százalékos költésnövekedéssel átvette a vezetést a Unilevertől, a Pannon pedig bekerült az első háromba.
