Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Január eleje óta mennyire sikerült megismernie belülről a kiadót?
– A mostani beosztásomat megelőzően a Népszabadság Zrt. felügyelőbizottságának tagja voltam, a gazdálkodáshoz kapcsolódó főbb dokumentumokat hivatalból is megtekinthettem. Rálátásom tehát volt a kiadóra, ismerem a szervezeti és működési szabályzatot, tisztában vagyok a mozgásteremmel.
– Milyen évet zárt tavaly a Népszabadság Zrt.?
– Az előzetes számítások szerint a tavalyi 6,5 milliárd forint árbevétel nyereségtartalma meghaladja a 400 milliót. Pontos végeredményt csak az előző gazdasági évet záró közgyűlés után mondhatok.
– Milyen feladatok végrehajtására kapott felhatalmazást? Hírek szerint szóba került a Ringier Kiadó Kft. és a Népszabadság Zrt. kiadójának összevonása.
– A két kiadó összevonása nincs napirenden, mindkét társaság önállóan működik tovább, megtartva eddigi profilját. Az viszont kétségtelen, hogy a jelentős részben közös tulajdonosi hátteret alapul véve a párhuzamos feladatokat összehangoltabban is el lehetne végezni. Négy évre szóló megbízatásom során a kiadó hatékonyabb működtetését kell elérnem, fokozatosan javuló bevételt kell teljesítenünk a hirdetési piacon, megtartva-megújítva a Népszabadságra jellemző szellemi értékeket, hogy ne csak tartsa, hanem erősítse is piacvezető pozícióját az itthoni közéleti napilapok között. Célunk az előfizetők számának növelése is, jelenleg hozzájuk jut az összes értékesített példány 75 százaléka.
– Kikkel bővítenék az előfizetői kört?
– A fiatalok köréből kellene minél több Népszabadság-olvasót toboroznunk...
– Újabban szinte minden médium a fiatalok meghódításában látja a kiutat, miközben már most is megszámlálhatatlan magazin, rádió- és tévéműsor célozza meg őket. Eredménnyel járhatna az is, ha az elpártolt vagy a „bizonytalan” felnőtteket, idősebb korúakat nyernék meg újságvásárlónak.
– Nyitott kapukat dönget. Felméréseink szerint komoly tartalékot jelentenek a fiatalok, s ne hangozzék nagyképűségnek, de a jó irányú szellemi fejlődésükhöz, döntéseik megalapozásához nagymértékben hozzájárulhat, ha rendszeres olvasói a Népszabadság nyomtatott vagy online változatának. De nyitnunk kell a 30–40 éves korosztály felé is, ehhez meg kell találnunk azokat az arculati és tartalmi elemeket, amelyek hozzájárulnak a példányszám növeléséhez.
– Manapság divat egy értékhordozó, de a piaci eredményeket tekintve kevesebb hasznot hozó médium „bulvárosítása”. Ez vár a Népszabadságra is? A Ringier korábbi napilap-igazgatójaként – főleg a Blikk piaci sikereit alapul véve – önnek bizonyára vannak ilyen irányú tapasztalatai...
– A Népszabadság bulvárosodását egyik tulajdonos sem akarja. A Blikk lapigazgatójaként sem szóltam bele tartalmi dolgokba, az a főszerkesztő feladatköre, ez itt is érvényes. Ám azon gondolkoznunk kell, hogy milyen új tartalommal tehetjük még vonzóbbá a Népszabadságot. Ehhez a kiadó és a szerkesztőség munkatársainak együtt kell működniük. Egyértelmű az a tulajdonosi vélemény, hogy a Népszabadság baloldali, liberális napilap kell hogy maradjon és a kiegyensúlyozott tájékoztatásra kell továbbra is törekedni. A belpolitikában tükröződjék a baloldali, a gazdasággal kapcsolatos szemléletben a liberális megközelítés, kulturális téren pedig a nemzeti értékek közvetítése is kapjon szerepet. Ennek érvényesítése a szerkesztőséget irányítók feladata. A reprezentatív felmérésekből az derül ki, hogy az eddigi újításokat értékelik az olvasók, elenyésző kisebbségben volt az a vélemény, hogy a Népszabadság bulvárosodik és annak aránya is fokozatosan csökkent a lapot rendszeresen olvasók körében (a 2004-es, a 2005-ös és a 2006-os adatok szerint rendre alig 6, 5, illetve 2 százalékuk vélekedett így). Mindezen túlmenően mellékletek megjelentésével is bővíthetjük az előfizetői bázist, az azonban egyértelmű, hogy a lapnak a megbízható, minőségi információk hasznosításában érdekelt olvasók igényeit kell kielégítenie. A fiatalabbak megnyeréséhez vezethet még a Népszabadság internetes változatának fejlesztése, benne a napilappal való jobb tartalmi együttműködés: a friss és főleg első kézből származó hírek bővebb feldolgozása a nyomtatott újságra maradhatna.
– Ez akár a napilap további példányszámcsökkenéséhez is vezethet. Mi a jó megoldás a megfelelő arányok elérésére?
– Erre a kérdésre a világon mindenhol keresik a választ a médiaszakemberek, a kiadók, amelyek mindegyike küzd azzal, hogy csökken, jó esetben stagnál a napilapot vásárlók száma. Általános megoldás nincs, nekünk is meg kell találnunk a legjobbat. Abban biztos vagyok, hogy nyomtatott napilapokra továbbra is szükség van, az internet nem helyettesíti egy újság kézbevehetőségét, gyors áttekinthetőségét. Erősítenénk még a kiadó többi üzletágát, ami a Népszabadság imázsnövelését is elősegítheti. Ilyen a Top-tematikájú magazinok minőségének javítása, értékes könyvek megjelentetése, a konferenciaszervezés bővítése.
– Korábbi sajtóhír, hogy vasárnapi számot is megjelentetne a Népszabadság. Szerepel ez az idei üzleti tervben?
– A felmérések azt is mutatják, hogy a Népszabadságot olvasók egy része biztosan vevő lenne vasárnapi lapszámunkra is, de további gazdaságossági vizsgálatokat várnak a tulajdonosok.
– Ennek egyik forrása a hirdetési árbevétel növelése lehet, ám ez az elmúlt években visszaesést mutat a Népszabadság esetében. Hogyan fordítható meg ez a tendencia?
– A hirdetési árainkat nem emeljük, viszont rugalmas értékesítési csomagokat dolgozunk ki a megrendelők körének bővítése céljából. Bevételeinket javítja majd az is, ha az eladott példányszám növelésére tett erőfeszítéseink eredményesek lesznek.
