A tegnap kora délutáni adatok szerint összesen 1 469 334 támogatási kérelem érkezett a Magyar Államkincstárhoz, azaz a támogatásra jogosultak körülbelül 75 százaléka postázta kérelmét – tájékoztatták lapunkat a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban. Az időpont azért fontos, mert amennyiben január 8-áig küldték el a fogyasztók az igényeket, akkor már a februárban kiállított számlán érvényesítik a szubvenciót. A feldolgozás jó üzemben halad, az eddig elbírált csaknem egymillió igény 99 százalékát jogosnak találták. A kérelmek negyede azonban valamilyen hibát tartalmazott – hiányzott például az aláírás a nyomtatványról –, ezért válaszborítékot is tartalmazó levelet küldtek ki az érintetteknek, amit postafordultával kell visszaküldeni.
Az igénybevevők aránya mind nemzetközi, mind hazai összehasonlításban kiemelkedő, ráadásul várhatóan tovább nő – derül ki a minisztérium közleményéből. Franciaországban például a jövedelempótló támogatást a jogosultak 52–65 százaléka, Németországban lakhatási támogatást a jogosultak 60 százaléka, míg szociális segélyt a rászorulóknak csak kevesebb mint a fele igényel. Magyarországon a szociális segélyezésben a jogosultak 60–65 százaléka vesz részt.
Egész évre egyébként mintegy kétmillió kérelemmel számol a tárca (kérdés, ebből mennyien lesznek azok, akik mind a távhőre, mind a gázra kérnek támogatást). Ez nagyjából egybevág a KSH jövedelmi számításaival: az adatok szerint a 4,1 millió háztartásnak 80 százaléka fér bele a támogatásba, és ha ezt korrigáljuk a gázzal nem ellátott lakásokkal, a hivatal adatai szerint akkor is valamivel kétmillió fölött jár a jogosultak száma. Az igénylés alapja a háztartási fogyasztást mutató mérőóra, vagyis a kétmillió jogosult valójában 5,4 millió lakost képvisel (a statisztika szerint egy háztartás átlagosan 2,7 főből áll). Vagyis Magyarország lakosságának több mint fele az öregségi nyugdíjminimum háromszorosának megfelelő havi nettó jövedelemből, azaz 93 ezer forintból él.
