Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei év harmadik negyedévében a hazai lakáshitelek állománya 2776 milliárd forintra rúgott, köszönhetően az elmúlt öt év 59 százalékos átlagos éves növekedésének – derült ki a KPMG tanulmányából. Az elmúlt egy évben a bővülés üteme mérséklődött, 21 százalékos volt. A régiós piacból ezzel Magyarország mintegy 15 százalékos súlyt képvisel, a jelzáloghitelek a GDP 11 százalékát teszik ki, ami az EU 48 százalékos átlagához képest jól mutatja a fejlődés lehetőségét. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az unió 63 százalékos átlagához képest a hazai lakásállomány 95 százaléka magánkézben van, még plasztikusabban rajzolódnak ki a piaci lehetőségek.
A régióban Magyarországon volt a legnagyobb az állami szerepvállalás a lakáscélú jelzálog-hitelezés támogatásában, aminek része van abban, hogy Litvániát leszámítva a legutóbbi időkig Magyarországon érték el a pénzintézetek a legnagyobb jelzáloghitelmarzsokat. A verseny miatt, illetve annak köszönhetően, hogy az új kihelyezéseken belül szinte kizárólagos a devizahitelezés, a KPMG szerint a kamatrések csökkenésére kell felkészülniük a piaci szereplőknek.
A lakáshitelezésből a három jelzálogbank jelenleg 45 százalékos részesedéssel bír, ráadásul a megszorító intézkedések talán még a bankoknál is kedvezőtlenebbül érintik majd őket. Az ebben a helyzetben privatizációra váró FHB-t a KPMG szakemberei nagyon jó piaci pozícióban lévő társaságként jellemzik, amely közepes mérete ellenére tavalyi 35,66 százalékos tőkearányos nyereségével kimagaslik a régióból. (A társaság az idei első kilenc hónapban 27,4 százalékos átlagos tőkearányos megtérülésre volt képes.) A tanácsadó cég jól átgondoltnak tartja az FHB új stratégiáját, amelynek célja, hogy a hazai jelzálogpiac teljes vertikuma felé nyissanak, s az egytermékes struktúrát diverzifikált jelzálog- és ingatlanpiaci termékportfólióra cseréljék.
