Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg a rendszerváltás idején a 18–23 éves korosztály mindössze 13 százalékának adatott meg a továbbtanulás lehetősége, addig ma 45 százaléka talál magának felsőoktatási intézményt – mondta el Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára a Diákhitel Központ (DK) fennállásának 5. évfordulója kapcsán rendezett konferencián. A szakállamtitkár szerint a nagymértékű expanzió számos kellemetlen tapasztalattal is szolgált: a tömeges képzés az oktatás minőségi színvonalának rovására ment, ezért van szükség a változtatásra. Nicholas Barr, a London School of Economics professzora szerint az adófizetőkre nem lehet rátestálni a képzés minden költségét. A magyar diákhitelrendszer jobb, mint az Egyesült Királyságban alkalmazott megoldás – tette hozzá, és különösen pozitívnak ítélte a kezdetektől jövedelemtől függő törlesztést és a törlesztőrészletek adók módjára történő behajtásának lehetőségét. Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója szerint a diákhitel jó eszköz. A társadalmi mobilitást még inkább szolgálhatná, ha a hitelt a felsőoktatási tanulmányokra felkészítő, előkészítő oktatásra is fel lehetne venni. Csillag Tamás, a DK vezérigazgatója szerint a közel 230 ezer hitelfelvevő közül 90 ezren már törlesztésre kötelezett. Közülük 3 százalék alatti azok aránya, akik tartósan nem fizetnek. A tanulmányaikat befejezők tehát nem találják túlzott tehernek a törlesztendő összeget, sőt sokan élnek az előtörlesztés lehetőségével.
