A lízingtársaságok eszközállománya a bankok üzleti hiteleinek immár 15 százalékát teszi ki, és ez az arány egyre növekszik – hangzott el a múlt hét végi Lízing Szakmai Napokon. A Magyar Lízingszövetség tagjain belül továbbra is többségben vannak az univerzális banki hátterű lízingcégek, amelyek piaci részesedése már közel 70 százalékos. Ugyanakkor a konferencia résztvevői is leszűrhették azt a tapasztalatot, hogy a piachoz később, az elmúlt 1-2 évben csatlakozott kisebb, jellemzően nem magyarországi banki hátterű lízingcégek piaci részesedése az összes volumenből már meghaladja az 5 százalékot. Ezek a cégek – mutat rá az egyik ilyen piaci résztvevő, a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoport elemzése – elsősorban a gép- és eszközlízing területén építettek ki erős portfóliókat: míg az újautó-finanszírozás területén az első öt lízingcég között egyedül a Lombard Lízing szerepel nem univerzális banki leánycégként, addig az eszközlízing-rangsorban csak a CIB és a Budapest Bank képviseli a nagybanki réteget.
Márpedig a személygépjármű-értékesítés visszaszorulásával a lízingszakma egyre inkább a gép- és eszközlízing, valamit az ingatlanlízing felé fordul. E lízingágak piaci részaránya eléri a piacon közvetített eszközök értékének harmadát, ami az európai tendenciákhoz történő lassú felzárkózást jelzi: 2005-ben Magyarországon a teljes lízingpiac forgalmának 69 százalékát a személygépkocsi-finanszírozás tette ki, míg az EU-tagállamokban e szegmens mindössze 25 százalékos részarányt mutat.
Sokak szerint a komolyabb áttörésnek éppen a nagybankok az akadályai: miközben általános az a vélemény, hogy a tisztán eszközalapú finanszírozás komoly lehetőség a tőkeszegény kis- és középvállalkozások finanszírozásában, a hazai kereskedelmi bankok – noha többségük portfóliójában ott található a lízingtársaság is – továbbra is a lízinghez képest magasabb kockázatú beruházási hitelekkel tömik a kis- és középvállalatokat, a banki értékesítési versenyben a lízing diszpreferált. Ez a bankcsoporton belüli ellenérdekeltség az, ami a hazánkban aktív bankkal jelen nem lévő finanszírozók előtt szélesre tárja a kaput. Előnyüket jelentősen növeli a nagyfokú specializáció is: az akár európai szinten megszervezett stabil másodpiaci értékesítési hálózat kiépítése az eszközalapú finanszírozás kockázatainak csökkentéséhez elengedhetetlen.
