Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az autópálya-matricák ára januártól várhatóan 10–100 forinttal nő, egyedül a 12 tonnát meghaladó járművekre vonatkozó D4-es matricáké emelkedik jelentősebben. Vélhetően nem az volt a döntéshozók legfőbb szempontja, hogy e matricatípus kétharmadát külföldi vállalkozók vásárolják. Inkább az állhat a koncepció hátterében, hogy mérsékeljék a járműkategóriák között meglévő igazságtalanságot, vagyis hogy a nagyobb tehergépjárműveket magasabb díjfizetésre kötelezzék, mint a személygépkocsikat. Ábrahám Gergely, a gazdasági tárca szóvivője szerint is ennek a járműtípusnak a nagyobb útterhelését akarták megjeleníteni az árakban: a tehergépjárművekre érvényes éves bérlet ára 190 ezerről 219 ezerre gyarapszik – ezzel az unió által megszabott plafon közelébe nyomták az árakat –, míg a személyautókra érvényes éves vignetta csupán 200 forinttal kerül többe a jelenlegi 37 000 forintnál.
Az intézkedés a másik oldalon a bevételek növekedési ütemének mérséklődését eredményezi. Korábban ugyanis egy-egy autópálya-szakasz átadása után 5-6 milliárd forinttal ugrott meg a matrica értékesítéséből származó éves bevétel, jövőre ez az összeg csupán mintegy 2 milliárdnyi lesz. (A korábbi bővülésekben egyébként az áremelésen túl annak is szerepe volt, hogy olyan területeken épült ki a sztráda – például ez történt az M5 Kisújszállás alatti szakaszának átadása után –, hogy új felhasználók „kerültek a rendszerbe”. Ilyen változást biztos nem hoz az M3-as Nyíregyháza vagy az M35-ös Debrecen felé tartó szakaszának átadása.)
A matricák ára és a bevétel tehát alig változik január 1-jétől, miközben 2005-höz képest 171 kilométerrel hosszabb, összességében 946 kilométeres gyorsforgalmi úthálózatot használhatnak az autósok. Ez egyben azt is jelenti, hogy ennyivel hosszabb hálózatot kell a fenntartónak üzemeltetnie, fenntartania. Miután azonban a közelmúltban átadottak szakaszok kapcsán felmerülő problémák részben még a jótállás kertében finanszírozhatók, illetve a nagyobb értékű fenntartási munkákon túl van az állam, ez a visszafogott forrás nem hordoz magában veszélyforrást. Az e feladatokat ellátó Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. egyébként 2006 eleje óta nemcsak, hogy nem vesz részt a matricaárak kialakításában, nincs is ráhatása azokra, ugyanis a bevételek az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz folynak be, amely azután átutalja az ÁAK-nak a megrendelt munka ellenértékét. Az idén várhatóan 4 milliárd forintot juttat a matricás rendszerrel kapcsolatos üzemeltetésért, további 25,1 milliárdot pedig az úgynevezett nem program utak üzemeltetéséért, fenntartásáért, beleértve ennek minden – például bér és járulék – költségét. Ezekhez jön még az az 1,4 milliárd forint, amelyet az idén átadott utak fenntartására kap a cég – mondta lapunknak Winkler-Virág András, az ÁAK szóvivője. Összességében tehát ez éppen 30,5 milliárd forint, ami megegyezik a 2006-ra tervezett és a koordinációs igazgatósághoz befolyó matricabevétellel. Ez tehát az az egyensúly, ami idővel megbomolhat, s ami hosszabb távon – ha a jelenlegi matricadíj-koncepció a későbbiekben folytatódik – problémát jelenthet.
