Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányzat tartotta magát adott szavához, amikor kiírta a Malév újabb privatizációs pályázatát. Ezen túl azonban egyelőre nem tudni, mi indokolja, hogy éppen most akarnak újra vevőt keresni a légitársaságra. Jelenleg ugyanis semmivel sem élénkebb a piac, mint egy-másfél évvel ezelőtt, vagyis a Malév legutóbbi privatizációs kísérletének idejéhez képest nincsenek konszolidációs lépések, és ugyan miért éppen a magyar légitársaság indítana el egy ilyen folyamatot. A kormányzat azonban eltökélt, sőt reménykedő: Kóka János, a közlekedési tárca vezetője például egy televíziós nyilatkozatban azt fejtegette, hogy a korábbinál sokkal nagyobb versenyre és sokkal magasabb árra számít. Az ÁPV is bízik abban – amint erre vonatkozó jelek már vannak is –, hogy a mostani tenderen – a korábbin induló két céghez képest – többen vesznek részt. (A legutóbbi pályázaton az 51 százalékban magyar befektetők, 49 százalékban pedig a Borisz Abramovics tulajdonában lévő AirBridge és főleg az egykori malévosokból álló, magyar tulajdonban lévő Aviation Solution Befektetési Konzorcium Kft. vett részt.) A kormányzati optimizmussal szemben Leonov Péter, AirBridge igazgatósági tagja óvatosabb: ő ugyanis nem látja a versenytársakat, és az elmúlt egy évben olyan változások is történtek a Malévnál – például értékesítették az üzemanyag-kiszolgáló céget –, amelyek módosíthatják a cég piaci értékét. Éppen erre hivatkozik a kormányzat és az ÁPV is, csak más oldalról megközelítve: ők a Malév tavaszra várható teljes körű OneWorld tagságát említik a cég értékét növelő tényezőként. Más téren nem történt lényeges változás az elmúlt egy-másfél évben. A Malév pénzügyi helyzete továbbra sem mondható rózsásnak, részben a kerozin árának emelkedése, illetve az árfolyamkockázat miatt, továbbá a személyi ráfordítások is magasak a cégnél, bár azon a piacon, amelyen jelen van, nem működik rosszul – jegyezte meg Somkuti István, az ÁPV tranzakciós vezérigazgató-helyettese. Így ez utóbbi, illetve az a körülmény, hogy a társaság szakmai partnerei is elismerik tevékenységét (részben azzal, hogy rövidesen körükbe emelik), mindenképpen növelik az értékét. A mostani privatizációs pályázat is hasonló a korábbihoz, vagyis most is éppúgy elvárják a vevőtől a cég hiteleinek átvállalását, mint korábban. A légitársaságnak csaknem 30 milliárd forint állami kezességvállalás melletti hitele van (18 milliárd forint a Magyar Fejlesztési Bankkal, 9-10 milliárd pedig az Európai Fejlesztési Bankkal szemben). Kérdés tehát, hogy pusztán a OneWorld tagság kelendőbbé teszi-e a légitársaságot, vagy lesz olyan jelentkező, akivel biztosítottabbnak látja a kormány a Malév további működését.
