Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alaptörvénnyel ellentétesnek tartotta az Alkotmánybíróság az elektronikus hírközlésről szóló jogszabály több pontját, ezért keddi határozatával ezeket megsemmisítette. A jogszabály alkotmányellenességét vélelmező mintegy kétszáz indítványozó szerint a távközlési eszközök ingatlanon való elhelyezése érdekében a hatóság szolgalmi, használati vagy vezetékjogot létesíthet, sőt az ingatlan kisajátítását is elrendelheti. Az indítványozók szerint a szabályozás lehetővé teszi a távbeszélő eszközök kényszerrel való létesítését, ez pedig a tulajdonhoz való jogot sérti. Kisajátításnak csak közérdekből és kivételesen van helye: az indítványozók szerint a mobiltelefon-hálózat kiépítése nem tekinthető közérdeknek. Az Alkotmánybíróság szerint az elektronikus hírközlő létesítmények létrehozásához fűződő közérdekre való általános hivatkozás mellett az Elektronikus Hírközlési Törvény (Eht.) nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyekből a konkrét ingatlanok tekintetében megállapítható volna a korlátozást szükségessé tevő közérdek megléte. Éppen ezért tartja alkotmányellenesnek a jogszabály 95. §-ának 1–3. bekezdését a taláros testület.
Az indítványozók azonban nemcsak azon személyek jogainak sérelmét állították, akiknek az ingatlanán a hírközlő létesítményeket elhelyezik, hanem a környező ingatlanokon élőkét is. Az Alkotmánybíróság az erre vonatkozó, az Eht. 96. §-ának 2. bekezdését is alkotmányellenesnek minősítette, és megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: ilyen létesítményt elsősorban állami vagy önkormányzati területen kell megépíteni, illetve olyan helyen, ahol már van hasonló infrastruktúra, vagy pedig a közműszolgáltató infrastruktúráját alapul véve kell kialakítani az építményt. Csak ezek után jöhet szóba a magánterületen történő építkezés. Ebben az esetben első körben a feleknek törekedniük kell a megegyezésre, és csak ennek hiányában következhet a megfelelő ellenérték fejében történő kisajátítás. Három alkotmánybíró külön véleményt fogalmazott meg, vagyis nem osztották a többség véleményét.
Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője lapunknak elmondta: tanulmányozzák, hogy a döntés miként hat az NHH engedélyezési eljárásaira. A hatóság egyébként az elmúlt években csak néhány esetben alapított szolgalmi jogot toronyépítésre. A döntés a T-Mobile-t nem érinti, hiszen korábban sem élt a most hatályon kívül helyezett rendelkezések adta lehetőséggel. A Pannon további hálózatfejlesztéseit sem befolyásolja a döntés, mivel a társaság eddig sem épített hírközlési építményt a tulajdonos hozzájárulása nélkül magánterületen, ezért a mai döntés a Pannon eddigi gyakorlatán nem változtat – mondta Somlyai Dóra vállalati kommunikációs igazgató. A Vodafone eddig is konszenzusra, nem pedig konfrontációra törekedett a közösségekkel. A Vodafone Magyarország a Vodafone Csoport nagyon szigorú és felelősségteljes alapelvei szerint fejlesztette hazai hálózatát – tájékoztatott a cég.
