Az EU költségvetéséből érkező felzárkóztatási támogatások zöme utólagos. Vagyis a projekt teljesülésével arányos mértékben lehet az egyébként társfinanszírozással megvalósuló beruházás már elnyert költségtérítéséhez hozzájutni. Mindazonáltal az Európai Bizottság (EB) különösen az utóbbi években erőteljes decentralizációs törekvésének megfelelően az uniós forrásokat egy állami központi alapnak utalja, és ebből történik meg az adott projekt számára a kiutalás. A brüsszeli apparátus nincs kapcsolatban a projekt kivitelező pénzintézetével, következésképpen nem is érdekli, hogy a pénz milyen csatornákon jut el a pályázat nyerteséhez; egyetlen dolog érdekli, a beruházásoknak és persze a kifizetéseknek követhetőknek kell lenniük, de ez inkább számviteli kérdés.
A bankok előszeretettel előlegezik meg a várt uniós támogatást (áthidaló kölcsön). Pénzintézetek sora specializálódik nemcsak arra, hogy értékelje a szóban forgó projekt uniós támogatásának a lehetőségét, de magának a pályázatnak az elkészítésében is segít. Tulajdonképpen hasonló a helyzet a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság közvetlen jövedelemtámogatásánál: az EB számára az volt fontos, hogy a kifizető ügynökségek megfeleljenek az uniós könyvelői és egyéb feltételeknek, ezt követően kapták meg az EU-akkreditációt.
