Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szakemberek általános vélekedése szerint a következő tizenöt-húsz évben a magyar energiapolitikának az energiahatékonyság javítására kell törekednie – ezen törekvéseknek a termelésre, a szállításra és a felhasználásra is vonatkozniuk kell. Itt arról sem szabad megfeledkezni, hogy a következő tizenöt-húsz évben Magyarországon 6–10 ezer megawatt új, korszerű erőművi kapacitás létesítésére van szükség, az említettek miatt. Ezeket az intézmények azonban nem növelik ennyivel a hazai termelési kapacitást, ugyanis ezek egy részét azért kell létrehozni, hogy a kiváltsák a már nem kellően hatékony, korszerűtlen egységeket – hangsúlyozta Hatvani György, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége energiatagozatának elnöke egy közelmúltban tartott szakmai konferencián. Ennek azonban feltétele, hogy olyan befektetésösztönző környezetet alakítsanak ki, amely révén az ágazat a külföldi befektetők szemében rendkívül vonzóvá válik.
A szakember hangsúlyozta, hogy a magyar energiavertikum fejlődésének fő irányvonala az igények biztonságos kielégítése kell hogy legyen. Ennek legfontosabb elemeiként említette az energiafelhasználás hatékonyságának növelését, párosítva az energiatakarékossággal. Az erre irányuló törekvések akkor lehetnek sikeresek, ha az ország energiaigénye lassabban nő, mint a GDP-je. Ebben egyébként szerinte nem állunk rosszul, 2020-ig az előbbi bővülési üteme mintegy fele lesz a GDP fejlődési értékének. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a termelés, a szállítás és a felhasználás hatásfokának javítása. Különösen kedvezőtlen a helyzet az épületek energiafelhasználása területén, ahol messze az EU–15 átlaga alatt „teljesítünk”. Egy-egy lakás esetében a működtetésre csaknem kétszer annyi energiát használunk el, mint Nyugat-Európában. Ráadásul itt a magas árak miatti spórolással sem számolhatnak a szakemberek, ugyanis a tapasztalatok szerint az energiaárak drasztikus emelése után sem fűtenek például kevesebbet a lakók, azaz ez nem vezet takarékossághoz. Éppen ezért a tudatos és gazdaságos fűtésre szoktatás elősegítése érdekében egy központilag irányított programra lenne szükség, mert szakmai körök szerint érdemi eredmények csak így érhetőek el.
Hatvani György azt is kifejtette, hogy az az elképzelés, amely szerint a megújuló energiaforrások az energiaellátás problémáira is gyógyírt jelenthetnek, nem állnak valós alapokon. A teljes felhasználáson belül ezek aránya legfeljebb 10 százalék körüli szintre emelkedhet a következő 15 évben, ám már ez is egy nagyon derűlátó előrejelzés. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ebben a szegmensben a termelés még mindig drága, ezért szubvenciók nélkül még jó ideig nem is lesz gazdaságos a működtetésük. Az a feladat, hogy a megújuló energiahordozók részarányát optimális szintre „állítsák be”. Ezen változások eredőjeként az is nyilvánvaló, hogy a az említett időszakban, azaz 2020-ig az atomenergia nem lesz kiváltható a rendszerből. Magyarországra vonatkozóan Hatvani György kijelentette: kedvező lépés a paksi atomerőmű működési idejének meghosszabbítása, ám már most el kell gondolkodni a további lehetőségeken, például egy új atomerőmű építésén is.
